Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZABAD GYÖRGY: DEÁK FERENC ÉS A REFORMKORI SZÉCHENYI–KOSSUTH-VITA

tivitással vetette bele magát a védegyleti szervezkedésbe,

107 amit aligha lehet „hitnélküli kötelességteljesítése" vagy — tegyük hozzá — akárcsak Kossuth nyilvános támogatásának elmulasztása miatt érzett lelkiismeretfurdalása puszta következményének tekinteni. Deák tartalmi egyetértése a reformellenzék küzdelmének céljaival, a belső vállalása a Kossuth vezetésével magasabb szintre emelkedő régi programnak magyarázza mindenekfölött, hogy 1845 elején a közteherviselés előmozdítása érdekében az önadóztatáshoz csatlakozás „ágyú"szavával felelt Széchenyi „pisztolylövésére", és ugyanakkor teljes erejével támogatta a védegyleti mozgalmat nem utolsósorban Széchenyi közvetett, majd közvetlen támadásai ellenében is. Széchenyi 1845. márciusának végén cikksorozatban adta magyarázatát annak, miért vált ki a Gyáralapító Társaságból, amit Kossuthék a Védegylet testvér-szervezetének szántak. Széchenyi ezt a szervezeti kapcsolatot hibának tekintette, kijelentve, hogy nem barátja a Védegyletnek, amelynek „sokkal több rossz, mint jó oldalát" látja. Személyes sérelmekkel is átszőtt fejtegetésének csattanója így hangzott: „Ha nem volt jól kisütve a terv, süssünk mást. Fel fog kapni, ha igazán ütött már honunkra nézve a gyárak órája; ha pedig nem: egyesüljünk másra."

108 Nyílt felhívás volt ez az éppen megalakult egyesület felszámolására. A cikksorozat utolsó darabjával egyidejűleg az immár a centralisták kezére jutott Pesti Hírlap megjelentette Deák zalaszentgróti beszédét. Ezt a beszédet nyilvánvalóan azért ítélték alkalmasnak a Széchenyitámadás ellensúlyozására, mert Deák abban gyárak, mégpedig a magyarországi értékesítési monopóliumukat féltő külföldi versenytársak megsemmisítő törekvéseitől a Védegylet által megóvandó gyárak létesítése érdekében is szót emelt.

109 Deák nemcsak eltűrte, hogy „az ellenzék" (az adott esetben a centralistacsoport) „felhasználta", mégpedig „főfegyverként" „Széchenyi ellenében",

110 hanem ismét megtörve „hallgatását", nyíltan is szembefordult Széchenyivel. A Pestre érkezését ünneplő fiatalokhoz intézett beszédében egyértelműen a védegyleti mozgalom érdekében emelt szót: „A socialis működésnek, merem nyílván mondani Isten és világ színe előtt, ártatlan gyermeke a védegylet... Czéloz egyedül hazánk jólétének emelésére. Erre törekedni pedig nemcsak szabad, nemcsak erény; ez polgári kötelesség."

111 Másnap a Gyáralapító Társaság közgyűlésén Deák eljutva az általánosságoktól a konkrétumokig, nagyon is egyértelműen vette ki részét Széchenyi — mindenekelőtt Kossuth elleni — újabb támadásának az elhárításában. Nemcsak azt fejtegette, miben látja a Védegylet és a Gyáralapító Társaság egymásrautaltságát, hanem síkraszállt munka107 1845. jan. 7-i és márc. 4-i megyei közgyűlési beszédeiben szót emelt a Védegylet érdekében, febr. 9-én pedig avatóbeszédet mondott a zalaszentgróti fiókegylet megalakulásakor. DFB. II. 59—61, 64—69. Szervező munkája jól tükröződik levelezésében is. DFL. 133, 138, 141—142, 152—155. — Ferenczi I. 425—428. — Deák buzgalmának az eredményei is megmutatkoztak abban, hogy a legtöbb „vidéki osztály" éppen Zalában alakult. V. ö. Kosáry, 1942. 91. 108 Jel. 1845. márc. 23., 27., 31. — SzIVKL. II. 466—491. 109 DFB. II. 64—67. — SzIVKL. II. 503—507. 110 Viszota II. köt. CXXVIII. V. ö. Ferenczi I. 432. 111 U. o. I. 434.