Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZABAD GYÖRGY: DEÁK FERENC ÉS A REFORMKORI SZÉCHENYI–KOSSUTH-VITA

megosztáson alapuló együttműködésük fokozása érdekében is. Szellemesen fordult szembe Széchenyi feloszlató törekvésével azokról szólva, akik „a régi, megrögzött magyar természetnél fogva úgy okoskodtak: 'e dolog hiányos, te­hát dobjuk el,' holott más, hidegebb számító azt mondta volna: 'e dolog hiá­nyos, de azért ne dobjuk el, hanem igazítsuk ki'." 112 Néhány nappal a közgyű­lés után, amelyen Széchenyi nem vett részt, Deák felkereste őt. Kérdés, mit ismert már akkor Széchenyi Deák beszédéből, amit a sajtó csak e látogatást követően publikált. 113 Naplójába azt jegyezte fel, hogy örültek ugyan a vi­szontlátásnak, de „begombolkozottak" maradtak. 114 A Deák elleni nagy táma­dására minden bizonnyal gyötrődve készülő Széchenyi ezekben a napokban ismételten vendégül látta új vitapartnerét, élénken figyelte, hogyan ítélik meg mások, és sértődötten jegyezte fel, hogy a tiszteletére adott ebédre nem hívták meg. iJj Április 28-án hosszasan tárgyalt vele. „Jól beszél —, jegyezte naplójá­ba — de mellé." Tudtára adta, hogy „háborút" kezd ellene. 116 1845. május 11-én adta közre Széchenyi Színpadi titkok című cikkét, amelyben bejelentette, hogy a Deák zalaszentgróti beszédéről megjelent „le­vél" (értsd: hírlapi tudósítás) elemzésébe kezd. „Senki Deák Ferencz keble tisz­taságát, elmebeli tehetségének roppantságát őszintébben, erősben nem méltá­nyolja, mint én" — írta. Azonban „Deák Ferencz politikája basisát olly héza­gosnak, olly hiányosnak tartom, hogy arra bármit építsen, annak előbb utóbb, de elvégre, s tán hazánk legnagyobb kárára, bizonyosan roskadnia, enyésznie kell." 117 Nincsen mód rá, de ismert lévén, nem is indokolt, hogy e tanulmány keretei között részletesen taglaljuk Széchenyi 1845. május 18-a és augusztus 17-e közt megjelent A szentgróti levél elemzése című cikksorozatának a mon­danivalóját. Deák idézett beszédének egyes fordulataihoz kapcsolódva a re­formellenzék, s mindenekelőtt Kossuth gazdaságpolitikai koncepciójának meg­lehetősen önkényesen kiemelt és erős leegyszerűsítéssel kezelt elemeit vette bonckés alá, azzal a nagyon is egyértelmű taktikai céllal, hogy szakadást idéz­zen elő a reformellenzék táborában. 120 Cikksorozatának alig a harmadát pub­likálta, amikor Apponyi kancellárnak így írt: „Deák mostanában jobban vi­selkedik, de okom van hinni, hogy a tömeg magával ragadja és tolja előre. Nem elég erős, nem elég független. Majd meglátjuk. Szentgróti [beszéde] elleni írá­112 Érdemes felfigyelni arra, hogy beszéde legélesebb fordulatában Deák annak a „hideg számításnak" a hiányát rótta fel Széchenyinek, amit az ismételten Kos­suthtól kért számon. A beszéd szövegét ld. DFB. II. 74—80. V.ö. Varga János, I. 459. 113 A beszéd a PH. 1845. ápr. 18-i és 20-i számaiban jelent meg. 114 1845. ápr. 17-i nbj. SzIN. VI. 195. 115 1845. ápr. 19-. 20-, 26-, 27-i nbj. U. o. VI. 196, 197, 200. V. ö. Angyal Dávid 59. 110 1845. ápr. 28-i nbj. SzIN. VI. 201. 117 SzIVKL. II. 496—503. 118 U. o. II. 508—620. 119 Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Széchenyi kritikai álláspontja korántsem tükröztetője vitapartnerei tényleges nézeteinek. 120 Ezt helyesen emelte ki Viszota II. köt. CXXXVII—CXXXVIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom