Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - II.A hűtíenségi perek ügye Zalában

megrovó hangú válaszok érkeztek a kancelláriából. Újabb egyéneket már a feliratok indítványozása miatt, vagy az ennek kapcsán elmondott beszédeik címén fogtak perbe. Ezt a forrongást, tiltakozást, majd az eredménytelenség miatti elkeseredést látja ezeknek az éveknek politikai vezér motívumának a küzdelmekben résztvevő, tehát a kortárs visszaemlékezését • híven tolmácsoló Horváth Mihály. 16 Csak a szólásszabadság, személyes biztonság ügyében szen­vedett friss és súlyos sérelmek mellett kerültek a megyei közgyűléseken tár­gyalásra a törvényszerkesztésre megérettnek tekintett reformgondolatok, a vallások jogegyenlősége, az ősiség eltörlése, a törvény előtti egyenlőség, a köz­teherviselés, a büntető törvénykönyv, börtön javítás, helyenként a közoktatás ügye. A Deák követ jelentésében felvetett gondolatoknak megfelelően Zala me­gye már augusztus 8-án tiltakozó feliratot fogad el a szólásszabadság megsér­tése miatt, kifejtve, hogy a „köztanácskozásokon" nemcsak joga, kötelessége is minden ott megjelenni jogosultnak, hogy kifejtse nézeteit az ország sérelmei ügyében. Emiatt a szónokokat perrel üldözni (világos utalás Baloghra és Wes­selényire) súlyos törvénysértés, mely a nemzet szabadságát és alkotmányát veszélyezteti. 17 De még ugyanezen a közgyűlésen még egyszer előveszik ugyan­ezt az ügyet. Kiderült ugyanis, hogy Pest megye az újabb elfogatások ellen külön feliratban tiltakozott, és feliratát csatlakozás végett megküldte az or­szág többi törvényhatóságainak is. Erről a közgyűlés magánlevelekből (Sopron megyéből) értesült, de Pest megye átirata nem érkezett meg Zala megyéhez. Nyilvánvaló tehát, hogy a postahivatal tartotta vissza. Ezért a megye most már a megyék egymás közötti érintkezését gátló postahivatalnokok büntetőjo­gi felelősségrevonását sürgeti. 18 Deák azon kívül, hogy e feliratokat a megyén sugalmazta, részben nyilván fogalmazta is, állandó kapcsolatot tartott Wesselényivel, kinek jogi képvisele­tét formálisan is vállalta, és aki ellen az első közbenszóló ítéleteket (pergátló kifogásait elvetve) 1836. aug. 25-én, majd 1837. ápr. 13-án hozták meg. 1838. augusztus 21-re adta be Wesselényi érdemi védekezését, ami részben Deák munkája, s amelyben Deák részletesen kifejtette az uralkodó és a kormány között teendő különbséget, rámutatván, hogy aki a kormány hibáira rámutat, ezzel még nem vált hűtlenné az uralkodóhoz. Itt mutatott rá arra is, hogy hűt­lenség az 1715. évi törvény szerint csak tettel követhető el, szóval, különösen „köztanácskozáson" elmondott beszéddel semmi esetre sem. Ennek megtár­gyalására többször járt Wesselényi Kehidán, Deák Pesten, majd Wesselényi börtönbüntetésének elhalasztása céljából kérelmeket adott be, személyesen is kihallgatást kért a nádortól, majd Bécsben a kancellártól, sőt Metternichtől és az uralkodótól is. De járt még 1836. őszén is Bécsben, Zala megyének a Wes­selényi per miatt tiltakozó küldöttségével is. Igaz ugyan, mikor kiderült, hogy az uralkodó a küldöttséget nem fogadja, azonnal hazament. 19 K Horváth I. 537., 539—540. 1. 17 Kjkv. 1836. aug. 8. 1567. sz. 13 U. o. 1570. sz. 19 Ferenczi I. 208—11., 216—9., 224., 228. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom