Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
Ezt a javaslatot a felsőtábla is óriási többséggel megszavazta. Az országgyűlésen május 6-án azonban a primás a püspöki kar nevében óvást emelt ellenük s kérte, hogy tiltakozásukat vegyék be a törvényjavaslatba, de ezt maga a nádor és — öt világi főrend kivételével — az egész főrendiház ellenezte. 23 A püspöki kar erre május 10-én előterjesztéssel fordult a királyhoz s ott fejtette ki kifogásait, különösen a reverzálisok megszüntetése ellen. 24 A püspökkari felterjesztésnek az a foganatja volt, hogy az udvar a döntés elodázására a királlyal olyan leiratot íratott alá, hogy a nagyfontosságú és alapos megfontolást igénylő javaslattal, mely csak az országgyűlés utolsó napjaiban érkezett hozzá, nem tudott érdemben foglalkozni. 25 A kérdésre Deák Ferenc is részletesen kitért Zala megye rendjeihez készített követ jelentésében. 26 Beszámolt az elkészült törvényjavaslatról, amelyben a főrendekkel megegyeztek, akik csak az áttérés kérdését tartották fenn további vitának. Utalt arra, hogy a király az országgyűlés végéig — az említett okokra hivatkozással — nem adott választ, s így nem lett törvény a javaslatból. Szerencsés eredménynek tartotta azonban már azt is, hogy „a főrendi tábla feliratunknak számos nagy érdekű pontjait elfogadta, s így ezek iránt most már mind a két táblának egyesített akaratjából származott országos határozat áll fenn". Utalt a prímás ellentmondására is, amit jogilag úgy értékelt, mint „annak egyszerű kijelentését, hogy a főrendi táblának kisebb része a többség által elhatározott törvénynek alkotásához nem járult". Ez pedig nem a két tábla közötti üzenetbe, hanem csak a főrendi naplóba való, s ezért az alsótábla ezt határozottan vissza is utasította. Utalt ezután Deák a nagyváradi és rozsnyói püspökök pásztorlevelére, melyet Bihar és Gömör vármegyék sérelemként panaszolták az országgyűlésen. Beszámolt törekvésükről, hogy e tárgyban felírni akartak a királyhoz. Mivel ehhez a főrendek nem járultak, a vallásügyi javaslatba beiktatták, hogy a vegyesházasságokat ezután mindig a vőlegény vallásán lévő lelkipásztorok előtt, s annak vallási szertartásai szerint kell megkötni. 27 Az 1839—40. évi országgyűlés a vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság megvalósításának keretében foglalkozott a görögkeleti valláshoz és az izraelita felekezethez tartozók jogállásával. A görögkeleti vallásúakról is törvényjavaslat készült, amelyben a reverzálisokat eltörlik, rendelkeznek a vegyesházasságból származó gyermekek vallásáról, a görögkeleti ifjak szabad külföldi iskolázásáról, a törvényes áttérésekkel kapcsolatos vagyon hovafordításáról. 28 Sajnos „hosszabb vitatások után" sem sikerült a javaslat elfogadását elérni, s így ez is a jövő országgyűlésre maradt. Szó volt az unitárius ' n Altieri nuncius jelentése 1840. május 8-án Lambruschini vatikáni államtitkárhoz. Meszlényinél, (1934) 403. 1. 24 A felterjesztés Roskoványinál II. 698—703. 1. 25 A királyi resolutio O. Lt. A. R. N 67. A R. Diaeta anni 1839—40. Fasc. A. lad. XX —19. Nr. 65., Várady 59. L, Meszlényi 406. 1. Ugyanott Altieri nuncius elégedett jelentése az államtitkárhoz. 26 Az 1840. július 27-én kelt, s Hertelendy Károllyal, a magyar zalai követtel készített jelentést egész terjedelemben 1. Deák Ferenc beszédei. I. 490—553. 1. 27 Deák Ferenc beszédei. I. 527—529. 1. 2S 1839—40. ogy. Ir. IV. 514. 1.
