Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

vallás bevételéről is, de azt a főrendek összekapcsolták a Partium visszacsatolásával, s ezért a jövő országgyűlésre halasztották.

29 Az alsótábla liberálisai az izraeliták „elnyomott polgári helyzetét" „az igazsággal ellenkezőnek tartották". Főleg azt kifogásolták, hogy „egy olyan néposztály, mely a közállománynak legkevesebb polgári kedvezéseivel él, annak terheiből minden polgárok között legtöbbet viseljen, s a törvényes adózásokon felül „türedelmi adónak neve alatt" még külön súlyos adóval is terheljék. Az is káros, hogy az izraelitákat polgári tekintetben is elhanyagolják. Ezért feliratot készítettek a türelmi adó eltörlésére és arra, hogy az izraelitáknak polgári jogokban részesítését biztosítsák. Előbb a főrendek, majd a királyi válasz kívántak több módosítást. Az alsótábla liberálisai felmérve a helyzetet, kiindulópontnak ezt is elfogadták. Így keletkezett az 1840: XXIX. tc. a zsidókról, amely megengedi az egész országban való szabad lakhatásukat a bányavárosokat kivéve. Megengedi a gyárak, mesterség és ipar űzését. Elrendeli állandó vezeték- és keresztnév viselését, egyházi anyakönyvek vezetését, s azt, hogy okleveleiket és szerződéseiket „a hazában és a kapcsolt részekben divatozó élő nyelven kell szerkeszteni". Azokban a városokban, ahol eddig telket vehettek, e gyakorlatot a jövőre törvény állapítja meg.

30 Az országgyűlés — ha egyházpolitikai téren még nem is jutott nagyobb eredményre — kimozdította holtpontjáról a vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság kérdését, s a két tábla mindenesetre a legfontosabb kérdésekben meg tudott egyezni. Merevségében az országgyűlés végén szinte magára maradt a nagyklérus. Közülük mind jobban Kopácsy prímás alakja került előtérbe, aki most már a püspöki kar nevében nyilatkozik, emel óvást az országgyűlésen és küld felterjesztést az uralkodóhoz. Ö fedezi a körleveleik miatt támadott váradi és rozsnyói püspököket, sőt most már, hogy következetes legyen, az országgyűlés végeztével maga is készít körlevelet, amelyben azok állásfoglalását megismétli.

31 Ugyanakkor azonban a püspöki kar legjobb diplomatáját, Lonovics József csanádi püspököt Rómába küldi, hogy ott kieszközöljön engedményeket. Hosszú tárgyalások után sikerült elérni, hogy a vegyesházasságoknál a pápa — ha nincs reverzális — passzív asszisztenciát engedélyezett, úgy a múltra, mint a jövőre. Ezen kívül olyan instrukciót adtak, — a porosz és bajor püspököknek adott engedély példájára, — hogy megengedik a biztosítékok nélkül kötött vegyesházasságoknál a háromszori kihirdetést, s az arról szóló tanúsítvány kiállítását. Ha a kötés nem katolikus lelkész előtt történik, a házasság tiltott ugyan, de érvényes.

32 A pápai engedélyt tartalmazó brevére a magyar kancellária véleményének meghallgatása után az udvar a királyi placetumot megadta. Nagyobb 29 1839—40. ogy. Ir. IV. 516. 1. 30 v.ö. 1839—40. ogy. Ir. IV. 501, 513, 540, 549. 31 A körleveleket közil Roskoványi. II. 734—738. p. 32 Mindezekre Hermann Egyed, Lonovics József római küldetésének (1840—41) belpolitikai és diplomáciai előkészítése. Bp., 1934. — Várady. 118. 1. Lonovics állandóan tájékoztatta római tárgyalásairól a prímást. Jórészt még fel nem használt iratok az esztergomi prímási levéltárban. Cat. 31. fasc. 1259. Mixta matr. Nr. 124—138.