Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - II. Az országgyűlés nyitánya: A „Junktim"-vita - A reformszándék első próbatétele a „junktim"-vita mérlegén
polgári nemzet-állam létrehívásának hangadója az országgyűlésen. Ennek az eszmének valóra váltása érdekében fáradhatatlanul küzd az alsótáblán; tárgyal a hozzá közel állókkal, hévvel vitázik megcsontosodott ellenzőivel. Szilárd elveivel, kiemelkedő, ám a tényleges erőviszonyokat és a politikai tudati tényezőket számba nem vevő idealizmusával ugyanakkor elszigetelődő nagyság az alsótáblán. 39 A többség makacsul megmarad a junktim elve mellett, mert miként azt az ellenzék tekintélyes alakja — Beöthy Ödön — is indokolja: ,,az urbáriumban nyújtott kedvezések mindig egyoldalúak maradnak, ha a commerciálisok hozzájuk nem jőnek", 40 ami világos, de — tegyük hozzá, hogy a múlt tapasztalatai alapján — nem indokolatlan kifejezése a junktim politikai értelmének, így az ügyek, akár a „sárba süllyedt szekér", még hónapok múltával is a sorrendi vita ingoványában rekednek. Csak április 17-én kerül sor a sérelem hangjaival teletűzdelt rendi felterjesztésre adott királyi válasz felolvasására a kerületi ülésen. Az uralkodó leiratában ragaszkodik az általa előírt sorrendhez. A junktimot elveti, de megengedi, hogy az elsőnek kiemelt úrbéri tárgy vitája után, most már vár a szentesítéssel. Ez alatt a rendek felvehetik programjukba sérelmeiket is, köztük az oly makacsul előtérbe helyezett kereskedés-ügyet, ámbár azt csak a királyi sorrend betartásával, a negyedik pontként tárgyalhatják. 41 Az uralkodótól kapott e halvány biztosíték fejében az alsótábla — kavargó viták után — végül is az április 22-i kerületi ülésen eláll a junktim elvétől. 42 A nagy lehetőség a társadalmi reformhoz adva van. Az úrbér az első helyen! Minden az igazi reformhajlandóságon múlik. Az előzmények ugyan nem sok jóval kecsegtetnek, de a jövendő sem látszik reménytelennek. • Deák Ferenc 1833. május 1-én érkezik Pozonyba. 43 A következő napon mondja el első beszédét a községi békebírák botoztatásának eltiltása ügyében a kerületi ülésen. 44 A május 6-i országos ülésen pedig, ahol a tárgysorozat 39 „Megdöbbenéssel kénytelen tapasztalni, hogy a nemesség mint tolja előtérbe a sérelmeket, csak azért, hogy megtagadhassa a rendi jogokra nézve veszedelmes reformokat... Minden sora elárulja, milyen mélységes szakadék választja őt el saját pártjától" — írja róla találóan Ballagi: 276. 1. 40 O. T. I. k. 358. 1. 41 U. o. 305. 1. 42 Kölcsey: i. m. 156—157. 1., O. T. I. k. 319. 1. A királyi engedmény után a rendek kikötik, hogy a három „előleges" kérdés — úrbér—törvénykezés—adóbiztosítás — vitája után az összes felterjesztett munkálatokat, a „hibák" kijavítása végett, még a szentesítés előtt, egyszer felülvizsgálhassák. 43 Deák Ferencet „közfelkiáltással" április 15-én választják meg — lelépő bátyja helyébe — második követnek. Az első követ ekkor zalabéri Horváth János. Antal lemondásának valódi oka — formailag ugyanis romló egészségi állapotára hivatkozik — politikai természetű. Az idők eszméje túlhaladta az övét. A többségben levő reformszellemű követek között, már idegenül érzi magát; inkább visszavonul a diétáról, hogy átengedje helyét Ferencnek. (Áldor: A haza bölcse, id. m. 28—29. 1.) Ferenc április 24-én indul útnak Pozsonyba, ahol Antaltól, aki csak 29-én távozik onnan — feltehetően — tájékozódik az ügyek addigi állásáról. (Ferenczi: I. k. 70—79. 1., Eötvös: II. k. 232—238. 1. Megválasztásáról újabban lásd: Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. Fejér megyei Történeti Évkönvv. 7. köt. Székesfehérvár, 1973. 126. 1.) 44 O. T. I. k. 355. 1.
