Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - II. Az országgyűlés nyitánya: A „Junktim"-vita - A reformszándék első próbatétele a „junktim"-vita mérlegén
vitája — a felirati válasz kapcsán — ismét felmerül és további heves vitákat vált ki az egyes tárgyak sorrendjét illetően, a következő álláspontot képviseli. Az úrbér lehet az első, de a kereskedés-ügy legyen a második pont a tárgyalások menetében. 45 Deák számot vet az alsótábla s ezen belül az ellenzék igényével, uralkodó politikai gondolkodásával. Látja, hogy a politikai küzdelem középpontjában továbbra is a „gravamenek" állnak, hallja a sok méltatlankodó kifakadást arról, hogy ha „a kormány fogja kiszabni melyik gravament kell felvenni, ez úgy hangzik, mintha az orvos azt mondaná a betegnek, te ne szólj, majd én mondom meg neked mid fáj". 46 Figyeli az előtte szóló követek állásfoglalásait, köztük a demokrata katekizmuson nevelkedő, indulatos Baloghét, a harcias kedvű Beőthyét, akik a kereskedés-ügyet a „sarkalatos, országos juss" kérdéseként kezelik. Deák rugalmas! Egyfelől támogatja a belső reform alapját képező úrbéri pont elsőbbségét, másfelől viszont nem szigeteli magát el az uralkodó politikai hangulattól, amellett, hogy megyéje eredeti utasításától sem kíván túlságosan eltérni. 47 Ez a politikai erőviszonyok hullámzó mozgását figyelő, mérlegelő magatartás jellemzi a diéta munkálataiba kapcsolódó Deák fellépését. A junktim vitája túlmutat a sorrend megállapítása, illetve a rendek által követendő taktika szűkebb határán. Valójában a polgári reformhajlandóság, és a rendi megtorpanás közt állandóan ingadozó nemesi kétarcúság egyik politikai megnyilatkozása, már az országgyűlés kezdetén is. A rendi kiváltságokhoz tapadó sérelmek orvoslásának elsőbbségi igénye egyfelől, másfelől viszont a földesúr—jobbágy addigi viszonyán — gazdasági, politikai és erkölcsi megfontolásokból — mégis változtatni szándékozó liberális töltésű hajlandóság: ez az ellentmondásos, egymást sokszor keresztező politikai irányváltás fejeződik ki a junktim-vitában is. 48 Ez az alapvető politikai magatartás az alsótábla úrbéri törvényalkotó kerületi tárgyalásain is szembetűnik. 45 O. T. I. k. 395. 1. Megjegyzendők: 1. A Zala megyei követutasítás szerint a kereskedés ügyét az első helyen kell tárgyalni. (V. ö. Hegyi: i. m. 52. 1.; Zalában a legfontosabb a kereskedésügy, „minthogy főtermesztménye a bor". Jegyzőkönyvek, I. k. 59. 1.) Deák Ferenc tehát eltért megyéje eredeti utasításától. 2. Később visszautal erre, amikor az 1834. november 10-i országos ülésen beszédet mond az örökváltság védelmében. A jobbágy sorsán való segítés szándéka késztette őt erre a lépésre, mert úgy látta, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata „engedélyek által tüstént segíteni szükségeiken". (O. T. III. k. 685. 1.) 3. Az úrbéri pontot követő kereskedésügy második helyre tételében — nyilván — közrejátszott, hogy nem kívánt még jobban eltérni megyéje eredeti utasításától. 46 Nagy Pál kifakadása: O. T. I. k. 365. 1. 47 A május 11-i országos ülésen mondja, hogy „a többségnek örömest enged", és ezért ő is az úrbéri tárgy elsőbbsége mellett szavaz. De ugyanakkor azt is kívánja, hogy ha a „commercionalis munka" második már nem lehet, legalább a tárgysorozat harmadik (és nem negyedik) pontjaként vétessék tanácskozásba. (O. T. I. k. 374. 1.) 48 „A tárgyalási sor e szerint nagyobb horderejű vala, mint tán első tekintetre látszik: a radikál reform sikerültét vagy megbuktat foglalá magában." (Horváth: Huszonöt év 35. 1.)
