Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - II. Az országgyűlés nyitánya: A „Junktim"-vita - A reformszándék első próbatétele a „junktim"-vita mérlegén

kereskedés-ügy elsőségéért kiáltozó többségtől. Ők a „szegény ember sorsát, az urbarialis concessiokat" nem kívánják „a kormánytól nehezen nyerhető kereskedelmi kedvezésektől felfüggeszteni".

29 Elfogadják az úrbéri tárgy elsőbbségét, s ezzel megkísérlik kivenni a kezdeményezést a kormány kezéből. A legtöbben azonban — köztük Deák Antal,

30 de a reformbarát somogyi Somsich

31 és Beöthy

32 is — a Vas megyei Nitzky kezdeményezésére — az úrbéri reformok tárgyalását összekötik a kereskedés és az állami adóztatás kérdéseivel. Álláspontjukat taktikai megfontolásokra alapozzák, amit Nitzky — a többség politikai gondolkodására jellemzően — így fogalmaz meg: ha „a hazát közönségesen érdeklő igazak kivívatnak, kedvezések adatnak s itt a kormány jó példával megy elő, több áldozatokat lehet az úri karzattól várni s kívánni."

33 A tárgysorozat három legkritikusabb pontjának ilyen egybeszövött rendje, amelyben — különállóan — egyik pont sem kerülhetne a másik nélkül királyi szentesítésre, volt az ún. „junctim", helyesebben annak egyik — a kereskedési ügyek vitáját első helyre kitűzött — változata.

34 A Nitzky-féle formula térhódítása jelzi: ha az úrbéri reform tárgyalását, az „előlegesek" között elfogadják is, az mégis a másik két tárgyhoz kapcsolva, azok függvénye marad.

35 Ekkor írja naplójába a mind inkább kedvét vesztő Kölcsey: a kereskedelemügy első helyre tételével „saját zsebeinkről akartunk gondoskodni".

36 Ö az úrbéri kérdést úgy kívánja intézni, hogy „az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen és ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett tízmillió felemelkedhetőt nyerjen."

37 Azon kevesek egyike, aki a többség által képviselt junktim formájával szemben az úrbéri reform ügyét elsőrendű fontosságúnak tartja és függetleníteni kívánja a sérelmektől. Ha a kormány — mint írja — az úrbéri viszonyokon csak tessék-lássák akar javítani, ő éppen ellenkezően: a liberalizmus szellemétől vezérelve, a polgárosodás által akarja talpra segíteni a „nemzetet".

38 A liberális ihletésű társadalmi „érdekegyesülés" eszméjét képviselve 29 O. T. I. k. 39. 1., 45—46. 1. 30 O. T. I. k. 136. 1. Egyébként is a zalai követutasítás elsőként a kereskedelmi tárgyat kívánta tárgyaltatni az országgyűlésen. V. ö. Hegyi Károly: Zala megyei követutasítások a reformkorszakból. Bp., 1926. 52. 1. (Kéziratú disszertáció.) Erre épül Deák A.-nak egy korábbi, még a december 27-i kerületi ülésen tett nyilatkozata a kereskedelem tárgyának elsőségéről. O. T. I. k. 39—46. 1. 31 O. T. I. k. 48. 1. 32 U. o. 358. 1. 33 U. o. 38—39. 1. 34 Ezen belül ugyanis három variáció is volt, aszerint, hogy a három egybekapcsolt pont közül melyik kerül az első—második—harmadik helyre. (V ö.: O. T. I. k. 40—48. 1.) 35 Ismeretes: a rendek attól tartottak, hogy a királyi propozíciókban szereplő „előlegesek" vitája és szentesítése után, az országgyűlést haza küldik, anélkül, hogy a kereskedés—vám—harmincad ügyek tárgyalás alá kerülnének. Ezért kardoskodtak a „junctim" formulája mellett. Erről Deák A. érvelése: O. T. I. k. 136. 1.; ugyanerről a rendek felelete a királynak: u. o. 317. 1., 352. 1., az alnádorok erről adott magyarázatára: u. o. 357. 1.; Horváth: Huszonöt év 305—306. 1., Ballagi: 301—302. 1., Zichy: 54. 1., Wirkner: 64. 1., Ferenczi: 82. 1. 30 KöZcsey Ferenc: Országgyűlési naplója és Wesselényi védelme. Bp. 1374. 39. 1. k. k. 37 U. o. 46. 1. 38 U. o. 50—51. 1. A kormány — írja: „Urbárium által csak urbáriumot akar".