Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - II. Az országgyűlés nyitánya: A „Junktim"-vita - A reformszándék első próbatétele a „junktim"-vita mérlegén
zsonyban a királyi előterjesztés — a kalocsai érsek közvetítésével — december 20-án elhangzik, a rendek válaszút elé kerülnek. 24 A reformszándék első próbatétele a „junktim"-vita mérlegén A kormánypolitika valódi célja ugyanis a gazdasági-társadalmi és politikai állapotok változatlan fenntartása, s hozzá — a rég óta bevált — jobbágy védő taktika alkalmazása. Az uralkodó az évek óta vitatásra váró és az 1827 óta megújított rendszeres munkálatok hosszú sorából kiemeli — mint „előlegesen" vitatandókat és szentesítendőket — az úrbéri, utána a törvénykezési (igazságszolgáltatási) tárgyakat, majd a — harmadik helyen — az adózó lakosság igazságosabb teherviselését célzó adóügyek rendezését. E sorrend elfogadásától teszi függővé a sokféle sérelem 25 felvételét, illetve országgyűlési vitatását. Ezzel a jobbágy védelem, meg az igazságosztás álarcában jelentkező politikai sakkhúzással szemben a rendek színvallásra kényszerülnek. A politikai reagálás a kormány által vetett csapdára korántsem egyértelmű. Hamarjában nincs is egységes fellépés. 26 Az alsótábla politikai vitája többszólamú. A régi rendi nacionalizmus hangjai csakúgy felhallatszanak, mint a józanabbak kiútkeresésének és a politikai fortélyt átlátó, a társadalmi reform kezdeményezését magának követelő reformerek érvei. A követek egy része ugyanis úgy gondolkodik, hogy „nem leszünk millió embertársaink eránt igazságosak, nem töröljük el az önkényt, ha csak a kormány nem ad commerciális kedvezéseket", 27 amiből világosan kitűnik, hogy a társadalmi reform ügye a kormány elleni oppozíciónak van alárendelve. Nagy Pál méltatlankodva mondja a január 15-i kerületi ülésen: „én ellenben egy tojást sem engedek a parasztnak, ha csak a kormány viszont igazságos kedvezéseket nem ád". 28 Ugyanaz a politikai irány, amely nem sok biztatást ígér a jövendőre. Ugyanakkor a komáromi Pázmándy, mellette a tornai Andrássy gróf, meg a Bars megyei Majthényi látják a fonák helyzetet: elhatárolják magukat a 24 A december 20-i megnyitás körülményeiről: Kossuth O. T. I. k. 15—17. lapokat. V. ö.: Zichy: 45—46. 1. József nádor, a két tábla elnöke december 18-án érkezik Pozsonyba. Kossuth — Vécsey Pál és Fischer Pál megbízóiként — már előbb ott van. Másnap érkezik az udvarral Ferenc és felesége, a kancellária tagjai, élükön Reviczky gróffal. Metternich nincs jelen Pozsonyban, szelleme azonban ott lebeg. A királyi előterjesztésnek különösen az a kitétele, amelyben az uralkodó felszólítja a rendeket a „régi elvek tiszteletben tartására", hozzátéve, hogy utasítsák el maguktól a népek boldogításának „csalékony képzetét, a kapkodó újításokat", Metternich sugalmazására vezethető vissza. December 22-én az udvar elhagyja Pozsonyt. (Zic'iy: 51—54. 1.) 25 Köztük: a nemzeti nyelvhasználat, Erdélynek és a részeknek az anyaországhoz visszacsatolása, a kereskedés—vám—sóár—hadiadó ügyei. A rendek elsősorban a kereskedés és a hadiadó anomáliáit kívánták tárgyalni. így szólt a legtöbb követ utasítása is (V. ö.: Horváth: Huszonöt év I. k. 303. 1.) Barta István: A fiatal Kossuth, 153—154. 1. 20 Egyes követeknek határozott utasításuk sincsen. O. T. I. k. 47. 1. lásd erről a tornai Andrássy kijelentését u. o. 27 O. T. I. k. 37. 1. Kossuth tudósításainak közlése az alsótábla általános politikai hangulatáról december 29-én. 28 O. T. I. k. 102. 1.
