Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
ról, melyek a francia forradalom nyomán az egész kontinensen, különösen a tőlünk nyugatra fekvő országokban megfigyelhetők voltak, a francia deklaráció nyomán megindult félszázados politikai erjedésben Magyarországon is az emberi és polgári szabadságjogok biztosítékait kívánták megteremteni. Repertoárjukban szerepelt a személyi szabadság, a sajtószabadság, mindenekelőtt pedig a vallásszabadság, s ennek legfontosabb társadalmi biztosítéka a felekezetek egyenjogúsága. 1 A fiatal Deák Ferenc kezdettől fogva a szabadságjogokért küzdők, későbbi néven liberálisok között harcol, s a liberalizmus zászlaját nem hagyja el élete végéig. Deák e tevékenységét egyházpolitikai küzdelmeiben kísérjük figyelemmel, amely ideológiai tekintetben egyik legfontosabb, legkényesebb pillére volt a haladás irányában való átalakulásnak. Deák egyházpolitikája különösen életének három szakaszában érdemel figyelmet. Működése kezdetén és sodrában a vallásszabadság, a felekezeti egyenjogúság, s ebben a vegyesházasságok ügyében folytatott harcában, életének delén, az 1848-as átalakuláskor, és alkonyán az autonómiai küzdelemben, majd parlamenti hattyúdalában, az 1873. június 28-án tartott beszédében, amelyben elérkezik a polgári egyházpolitika csúcsához, az állam és az egyház elválasztásának kérdéséhez. Ezekből ismerjük meg az alábbiakban egységes és messzetekintő egyházpolitikáját. II. „... A polgári társaság céljaival megférő minden szabadságot és így a vallás szabadságát is sérthetetlen szentség gyanánt tisztelem" — mondotta Deák politikai pályája kezdetén, az alsótábla 1833. július 13-i ülésén, amikor a főrendek a vallás ügyében 6 üzenetváltás után sem tudtak az alsótáblával megegyezésre jutni. 2 Az alsótábla emiatti elkeseredésének adott hangot a fiatal liberális politikus az egyik első országgyűlési beszédében, ugyanakkor figyelmeztette a főrendeket, hogy az idővel „haladó mivelődés, mely sem visszalépni, sem megállni nem képes, ki fogja vívni a most kívánt szabadságot, mert a miveltség és a szabadság azon elválhatatlan két testvér, kiket a jótevő végzet az emberség boldogítására küldött a világra". 3 A vallásszabadság kérdését az országgyűlés előtt a vegyesházasságok problémája vetette fel, amely már a XVIII. században sok vitát váltott ki, 4 1 1. Csizmadia Andor, Bestrebungen zur Sicherung und zum StrafrechtHchen Schutz der Menschen- und Bürgerrechte in Ungarn des Reform-Zeitalters. Krakkó, 1973. Soksz. ref. 2 Deák Ferenc beszédei I. 1829—1841. 19. 1. 3 Deák Ferenc beszédei I. 22. 1. 4 A viták leírását 1. Kérészy Zoltán, a A „ne temere" dekrétum tekintettel a jogtörténeti előzményekre. Bp. 1909. 48—49. 1. — Polner Ödön, Deák Ferenc egyházpolitikája és a vegyes házasságok. A Magyar Protestáns Társaság kiadása, é. n. 9 sk. 1.
