Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

végül az 1791 :XXVI.tc. a protestánsok vallásszabadságának és önkormány­zatának újból biztosítása mellett egyelőre megnyugváshoz segítette. A tör­vény a vegyesházasságokra, illetve a születendő gyermekek vallására vonat­kozólag úgy rendelkezett, hogy a vegyesházasságokat „mindenkor katolikus lelkészek előtt kell kötni", „ellenük azonban bármely akadályt, bármilyen szín alatt emelni tilos legyen". (... "quibus tamen impedimenta quaepiam quo­cunque sub praetextu in contrarium ponere cautum esto ...") A vegyesházas­ságból származó gyermekek, ha az atya katolikus, az ő vallását kövessék, ha pedig az anya katolikus, akkor csak a fiúgyermekek kövessék atyjuk vallá­sát. (15. p.) A rendelkezésnek a katolikus klérus ugyan ellentmondott, de ez nem vál­toztatott a többség által megszavazott, s a felvilágosodással kacérkodó II. Li­pót által szentesített törvényen. A klérusnak azonban 1792-ben sikerült elérni, hogy a helytartótanács — igaz, hogy törvénytelenül —, olyan végrehajtó ren­deletet adott ki, mely lehetővé tette, hogy a katolikus papság a protestáns férjtől reverzálist követeljen, hogy fiúgyermekeit a katolikus vallásban fog­ja neveltetni. 5 Magyarországon, ahol a nemesség és a városi honorácior-réteg körében igen sok volt a vegyesházasság, a törvény és a végrehajtó rendelet egyes homályos szövegezéséből sok súrlódás származott. Nem ugyan a napó­leoni háborúk idején, hanem a 20-as években, amikor a törvény ellenére igé­nyelt reverzálisok gyakoribbá váltak. Azt is panaszolták a protestánsok, hogy az áttérni kívánókat az előírt hat heti oktatás helyett különféle fogásokkal évekig is gátolták szándékuk végrehajtásában. 6 A proestánsok többször megkísérelték sérelmeik orvoslását, de nem jár­tak eredménnyel. A jóindulatú József nádor egyes esetekben megszüntette a konkrét sérelmet, de generális orvoslás nem történt. Most az országgyűlésen a liberális ellenzék egyik katolikus vallású, jelentős politikusa, Beöthy Ödön, aki állandó harcot vívott a konzervatívokat pénzelő Lajcsák püspök ellen is, hozta fel a vallásszabadság sérelmeit. Javaslatára a rendek bizottságot küld­tek ki, hogy a vallásszabadság biztosítására törvényjavaslatot készítsenek. 7 Az elkészült javaslat szerint 1. a reverzálist, mint törvénybe ütközőt tö­röljék el. A vegyesházasságból származó gyermek 18 éves koráig kövesse az apa vállalását, azután válasszon szabadon. 2. Biztosítani kell az áttérés sza­badságát. 3. Az evangélikus 8 lelkészeket nem lehet a templomukba járó más vallásúak miatt csábítás címén büntetni. 4. A katolikus szülők járathassák gyermekeiket protestáns iskolába, s tarthassanak mellettük protestáns neve­lőt. 5. A katolikus és protestáns ifjak szabadon járhassanak külföldi egyete­mekre. 6. Meg kell szüntetni a recopulatiókat. 7. A protestánsokat ne akadá­lyozzák elemi és grammatikalis iskolák felállításában. 8. Lehetővé kell tenni 5 Roskoványi I. 517, II. 587. 6 Horváth Mihály, 1864. I. 312. 1. 7 Horváth Mihály, 1864. I. 313. 1. — Beöthyre és a Beöthy—Lajcsák ellentétekre 1. Szárazberki Nagy József emlékjegyzetei. Budapest, é. n. 58., 61., 63., 68. 1. 8 Evangélikus alatt a két nagy protestáns: evangélikus református és ág. hitv. evangélikus egyházat kell érteni. Az alábbaikban „protestáns" megjelölést hasz­nálok, s ez alatt 1848 előtt ezt a két egyházat értem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom