Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A felosztott birtokkal kapcsolatos viták
működést, tevékenységet." 00 A Megyei Tanács a 200 holdas igényét elvetette, azért az OFT-hez fellebbezett. Beadványában arra hivatkozik, hogy szüleinek 600—600 holdas birtoka volt. Neki 400 hold maradt, amely származására nézve parasztbirtok. „Családom első névszerint ismert tagja a XVII. században a Zrínyiek horvátországi (Ozaly) jobbágya, tehát kétségkívül földműves volt, a tőle származó hat generáció szakadatlanul élethivatásszerűen gazdálkodással foglalkozott és foglalkozik ma is, a jobbágy telektől 600 holdig változó, utoljára 400 holdas birtokterjedelemmel." Ha földigénylő bizottság birtokát nem parasztinak, hanem úri birtokként kezelné, az érvelése így hangzik: „Egy demokratikus államberendezkedés bizonyára nem tesz megkülönböztetést társadalmi osztályok között, és nem ad előjogokat születés, szerint (parasztbirtok-úribirtok) ...hanem egyenlő elbánásban kívánja részesíteni valamely okból nem kompromittált polgárait." 100 Csak éppen azt nem kívánta észrevenni, hogy a történelem az egész nagybirtokrendszert végérvényesen „kompromittálta". A visszahagyott birtoka 72 hold szántó, 5 hold 305 D-öl belsőség és négy hold rét volt. A meghagyott birtok ellen is közösen lépett fel az új udvari és a gelseszigeti földigénylő bizottság. Szily László 1945. június 20-i panaszában írta, hogy a meghagyott belsőség (major) területéből a földigénylő bizottság házhelyeket osztott ki. Kifogásolta, hogy a házhelyhez jutottak között olajipari tisztviselők, munkások, iparosok és törpebirtokosok voltak. 101 Az ügy azért érdemel figyelmet, mert a bizottság az említett részből a legszegényebbek házhelyigényét elégítette ki. A céljuk világos és érthető: azokat kell ebből részesíteni, akiket a rendelet elsősorban ismer el igényjogosultaknak, így a volt birtokosoknak a tömegekkel kell a harcot megvívni. Tófejen a földosztás egy késői mozzanatáról van egy figyelemre méltó adatunk. 1948 márciusában a Megyei Földhivatal határozatban kimondta, hogy dr. Brand Sándorné zalaegerszegi lakos 126 hold 133 D-öles birtokából a száz hold feletti részét igénybeveszi, és ebből egyelőre kishaszonbérletet létesít. Brand Sándor ellenállásban való részvételre hivatkozott, de az Országgyűlés Politikai Bizottságától igazolást még nem kapott. Az említett határozatot már egyszer 1945-ben megkapta, de nem hajtotta végre, ezért írja a Megyei Földhivatal a következőket: A „ . .. Megyei Tanács határozatát nem hajtotta végre a Megyei Tanács továbbiakban nem intézkedett és így az ingatlan továbbra is dr. Brand Sándorné használatában maradt. A helyszíni kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a KFB-ot a határozat végrehajtásában pont Brand Sándorné gazdasági cselédei akadályozták meg." 102 Az egyéni érdek és a maradiság találkozott. A volt cselédek a 126 holdból a sok igénylő miatt keveset kaptak volna. Inkább cselédként művelték meg a többletföldet, de nem osztották fel. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a megmaradt 100—200 holdas birtokokon a cselédek emberi és gazdasági viszonyai is megváltoztak, nem maradtak meg a régiek. A helyzet teljes ismereté99 Szily László fellebbezése az MT-hez. 1945. május 2.5. OF—1946/5540. Újudvar sz. 100 Uo. Szily László fellebbezése az OFT-hez, 1945. június 20. 101 Uo. Szily László panasza. 10-Jegyzőkönyv a 'Brand féle birtokról. ZFI. 72. cs. Tóíej. zml.
