Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A felosztott birtokkal kapcsolatos viták
dák. 112 A küzdelem végül a parasztok győzelmével végződött. 1948-ban a kért száz holdat megkapták. A zalaszentbalázsi parasztok 1948-ban az Országos Földhivatalhoz fordultak, hogy Hahót határában megváltást szenvedő Baranyai Béláné visszahagyott birtokából 42 holdat feloszthassanak. Az igénylésre jogcímet az adott nekik, hogy a kérdéses területet haszonbérben ők művelték. 113 Ez az eset azt bizonyítja, hogy a volt tulajdonos és a község lakossága között — a földosztás miatt — az ellentétek kiéleződtek. A meghagyott 100 holdat felszerelés és főleg igaerő hiánya miatt nem tudták megművelni. Cselédeket fogadni már nem lehetett. A birtok megművelésre kínálkozó lehetőség a feles bérlet, de a további igényléstől való félelem miatt a falu lakóinak nem merték kiadni, inkább a szomszéd falvak parasztjai kapták haszonbérbe. Ezek miatt az ellentét azonban nem csökkent, néhány esetben még tovább fokozódott. Egyben a községek közötti ellentéteket is kiélezve. Zalaszentbalázson a bérlők éppen ezt használták ki, s így most ők léptek fel igénylőnek. Olyan esettel is találkozunk, amikor a helyi földigénylő bizottság a volt tulajdonosnak többet hagyott meg, mint amennyit a Megyei Tanács határozatában megjelölt. Csáford községben a helyi földigénylő bizottság Nemestóthy Jenőnek 200 holdas hagyott meg. A Megyei Tanács ezt nem fogadta el, és a meghagyandó birtokot 100 holdban határozta meg. 114 Hagyárosböröndön a földhözjuttatottakat a gazdag parasztok, Orbán Imre és társai kiszorították a nekik juttatott legelőről. A 30 holdas legelőt a községnek kívánták megszerezni. Az igényjogosultak viszont azt kérték a Megyei Tanácstól, hogy a kérdéses területet úgy telekkönyveztesse, hogy azt kizárólag a földigénylők használhassák. 115 Ennek okát abban kell látnunk, hogy a gazdag parasztok az ún. volt úrbéres legelők használatából sok helyen kizárták a beköltözött szegényeket, vagy pedig a legelőrésszel nem rendelkezőktől magasabb díjat szedtek az állatok után. Misefán a volt tulajdonos arról panaszkodott, hogy a gazdasága volt dolgozói az igénybe vett birtokon levő épületek lebontását és elhordását tervezik. Továbbá arról, hogy a meghagyott 100 holdból három hold szőlőt 1945 decemberében kiosztottak. A volt tulajdonos abban reménykedett, hogy a felosztott ingatlant és a rajta levő épületeket még visszakaphatja. 110 Szentliszlón dr. Svastics János 340 holdas birtokát vették igénybe. A birtok gyakorlatilag a 300 holdat sem érte el, mert 1940-ben 55 holdat belőle eladott. A megmaradt 285 holdból a tulajdonosnak 92 holdat hagytak vissza. A tulajdonos birtoka visszaszerzése érdekében igyekezett azt bizonyítani, hogy az a háború előtt sem volt egységes gazdaság, birtok, hiába volt egy kézben. Másrészt a birtokot az özvegy és két fia */з— 7з részben örökölte. Ebből pedig következik, hogy ők nagyobb terület megtartására jogosultak. Az idősebb fiú pedig mezőgazdasággal foglalkozik, és fizikai munkát maga is végez a birtokon. 117 112 Uo. Musset Ferencné és Rieger Lászlóné fellebbezése, 1945. június 13-án. Zml. 111 Uo. Parasztok kérelme Baranyai Béláné birtokának felosztására, 1948. március 16. Zml. ,K MT határozata, 1945. július 11. ZFI. 2í7. cs. Elnöki. Zml. 1 lr 'Juttatottak panasza, 1946. január 8. ZFI. 27. es. Elnöki, Hagyárosbörönd. Zml. 111 Briglevics Istvánné panasza, 1946. január 30. ZFI. 27. cs. Elnöki. Misefa. Zml. 117 Svastics Jánosné kérelme. NFI. 14. cs. Szentliszló. Zml.
