Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A megyei tanácsok tevékenysége
gyaló tanácsot is alakított. Dr. Czeglédy Ferenc mellett megyei tanács elnökeként tárgyalt Hamburger Mátyás és Sándor János 1945 júliusában és augusztusában/' 1 Ezzel a Zalaegerszegen működő Megyei Földbirtokrendező Tanács érzékeltetni kívánta, hogy a II. sz. tanács is a jogkörébe tartozik. A két tanács ellentétének kiéleződése miatt ezért 1945. július 27-én Hámory Zoltán megbízatása alóli felmentését kérte/' 2 A felmentést 1945. december 7-én kapta meg/ ,:i A Földbirtokrendező Tanács tovább működött, új elnöke dr. Lukács Béla lett/ 14 Az új elnök kinevezése után a helyzet nem javult. A Tanács döntéseiből, intézkedéseiből kitűnik, hogy kevésbé radikális, nem következetes és több engedményre hajlamos volt a Hámory vezette tanácshoz képest. A zalaegerszegi Tanács elnöke Hámory lemondása, illetve felmentése után már a földművelésügyi miniszterhez fordult levélben, amelyben éppen közlekedési nehézségekre hivatkozva kéri a nagykanizsai tanács megszüntetését. Viszont a következőket is ő írta: „Tekintve, hogy a Kanizsai Tanács a felosztási tervek legnagyobb részét már felülvizsgálta, és a hátralevő községek felülvizsgálata a Zalaegerszegi Tanács számára sem jelent nagyobb megterhelést, javaslatot tennék az irányban, hogy a Kanizsai Tárgyaló Tanács működése szüntettessék be, és jövőben az egész vármegye területén a földbirtokreformot egyedül a Zalaegerszegi Tanács irányítsa." /l5 Ezzel gyakorlatilag elismerte a kanizsai tanács eredményes munkáját. Egyetlen iratában — az elsőtől az utolsóig — nem hajlandó leírni azt, hogy Kanizsai Földbirtokrendező Tanács. 1946 májusában a kanizsai tanács megszüntetése érdekében a Földművelésügyi Miniszterhez a Zalaegerszegen működő Megyei Földbirtokrendező Tanács testületi levelet írt. Itt arról számolt be, hogy miután a földbirtokreform a befejezéshez közeledik, a nagykanizsai tanács hivatását betöltötte, ,,. . . oszlattassák fel, és ennek munkája is utaltassék a Zalaegerszegen működő Megyei Tanács hatáskörébe." A nagykanizsai tanács megszüntetését a fenntartásához szükséges aránytalanul magas költségekkel indokolják. Viszont az előzőekben éppen arról volt szó, hogy a béreket mindig késéssel küldték. További indok, hogy a nagykanizsai Tanács mellett nem volt Földhivatal. Hivatkozik a Földhivatal Műszaki Osztályának mellékelt véleményére, mely szerint a kanizsai Tanács aránylag kevés földbirtokreform ügyét hozta abba az állapotba, hogy a műszaki munkálatok megkezdhetők lettek volna. Viszont a Zala vármegyei Földhivatal Műszaki Osztályának csatolt levele erről így szólt: „Kizárólag műszaki szempontból nem kívánatos Nagykanizsán külön Tárgyaló Tanácsot fenntartani, mert ez a telekkönyvezési munkálatokban tartós késedelmet okoz. Műszaki irányítás pedig csakis Zalaegerszegen székelő földhivatal útján lehetséges. "^ 5 Ugyanakkor ebben a levélben írják: ,, . . . a Megyei Tanács további kérelme az, hogy Zalaegerszegen minden körülmények között állíttassék fel egy II. tárgyaló tanács, mert a földbirtokreform befejeztével kapcsolatos sürgős 41 Levél a zalaegerszegi második tárgyaló tanácsról, OF—1945/7241. sz. a Hámory Zoltán felmentési kérelme. Főispáni bizalmas iratok 21. ess. 1915/7G3. sz. Zml. 43 Hámory Zoltán felmentése. ZFI. 1. cs. Elnöki iratok, 3-35/1945. sz. Zml. NFI. 19. cs. Elnöki iratok, 1946. január 3. Zml. ' ,r ' Czeglédy Ferenc levele a földművelésügyi miniszterhez, OF—194S/32071. sz. « Zala megyei Földhivatal, 1946. április 26-i levele, OF—1946—32071. sz.
