Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A megyei tanácsok tevékenysége
munkálatok elvégzését csupán így lehet biztosítani." /|7 Ezt úgy képzelték el, hogy a megyei tanács tagjainak számát emeljék kétszeresére. Ugyanakkor az ügyvitel gyengesége is kitűnik: ,, . . . Az ügyek többsége elmarad, mert az állandóan jövő felek és küldöttségek fogadása igénybe veszi a tárgyalási idő nagyobb részét." A kinevezést már kész bizottságra kérik, s közöttük olyan személyre is, akinek a volt földesura 200 holdat igényelt. A földművelésügyi miniszterhez a kanizsai tárgyaló tanács megszüntetéséért 1945. december 12. és 1946. május 4-e között írták a leveleket. A földművelésügyi tárca már nem a Kommunista Párt kezében volt. Az 1945-ös választások után Kovács Béla lett a földművelésügyi miniszter.'' 8 Közismert az is, hogy a választások után a független Kisgazdapárt befolyása Zalaegerszegen megerősödött. ,.E javaslat megtételénél a tanács megfontolás tárgyává tette azt a sajnálatos körülményt is, hogy e megbízatásra alkalmas személyekben Zalaegerszegen nagy hiány van." Az Országos Földbirtokrendező Tanács véleményt kért a nagykanizsai és zalaegerszegi Nemzeti Bizottságtól. A Zalavármegye Nemzeti Bizottsága 1946. május 29-én szintén a kanizsai Tanács megszüntetését kérte, május 31-én a két munkáspárt is csatlakozott: de mindkét párt és a Nemzeti Bizotság is a Megyei Földbirtokrendező Tanács javaslatára tette meg ezt. Míg a pártok közvetlenül fordulnak a minisztériumhoz, addig a Nemzeti Bizottság a javaslattevőnek adja át határozatát, hogy továbbítsa az FM-be. A kanizsai Nemzeti Bizottság a tanács fennmaradását kérte. A döntés végül így született meg: ,,Az Országos Földbirtokrendező Tanács — a helyi viszonyokkal ismerős Veres Péter elnök úr javaslatára — folyó év június 12-én a Tárgyaló Tanács fennmaradása mellett foglalt állást. Indoklás: a Tárgyaló Tanács hatáskörébe tartozó községek a rossz vasúti közlekedés miatt Zalaegerszegről csak igen nagy nehézségekkel közelíthetők meg." A miniszternek írt levélben így fogalmaztak: ,,Az Országos Földbirtokrendező Tanács folyó évi június hó 12-én tartott tanácsülésén a Nagykanizsai Tárgyaló Tanács fenntartását továbbra is szükségesnek találta ... a zalaegerszegi II. sz. Tárgyaló Tanács felállítását pedig feleslegesnek találta."™ A Megyei Földbirtokrendező Tanácsok munkamódszerére is néhány esetet szeretnénk még megemlíteni. A nagykanizsai tanács írja: ,.A helyi Földigénylő Bizottság elnöke kérje fel a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt helyi szervezetét, hogy 11 küldöttel a felülvizsgáláson képviseltesse magát, s közölje a kiküldött képviselőjével, hogy feladata lesz nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a juttatottak között nyilas (fasiszta) nem szerepel. 50 Ugyancsak a kanizsai Tanács határozatából való az alábbi döntés: Rózsahegyi József igényét elvetette; a jogcím az volt, hogy fiát, Rózsahegyi György csendőrt, a nyilas uralom kivégezte. Foglalkozására nézve nem lehetett igényiT MT levele az OFT-hoz, 1946. május 4. OF—1946/92011. sz. ' ,; Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon. 1945—1947. 129. 1. 19 OFT határozata a nagykanizsai Tanács további fenntartásáról. 1946. június 12. OF—1946/32071— 201O31. sz. r,ü Nagykanizsai Tanács levele Bajcsa KFB-hoz, NFI. 3. cs. Bajcsa, 1945. június 2. Zml.
