Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A megyei tanácsok tevékenysége
A földművelésügyi miniszter 1945. május 9-én a nagykanizsai Nemzeti Bizottság által javasolt személyeket kinevezte. Az esküt a főispán előtt kell letenniük. Erről a Magyar Közlöny is kapott értesítést a közzététel végett. Tehát a nagykanizsai Földbirtokrendező Tanács hivatalosan is egy héttel előbb alakult meg a megyeinél. 27 Ez azért fontos, mert a Zala megyei Földbirtokrendező Tanács elnöke Hámoryt csak június 4-én nevezi ki helyettesének, hogy ezzel hatósága alá helyezze. Ettől kezdve méginkább állandósult a két bizottság ellentéte, az pedig az érdemi munkát akadályozta. Hozzájárult ehhez a fizetés közötti különbség, ami a kanizsai bizottságnak kedvezett. A fizetést és a hivatali költségeket a rendelet értelmében a földhivatal folyósította, ami általában késett, mégpedig tudatosan. A kanizsai tanács vezetője írja: „Országunk szegény. Mindenkinek áldozatot kell hozni az újjáépítés érdekében, azt tehát meg kell értetni minden tisztségviselővel, hogy köteles fogadalmához híven havi 70—80 000 P.-ért (2—3 aranykorona értékért) egy hónapig munkáját pontosan és lelkiismeretesen elvégezni, de hogy ezt a csekély összeget félhavi késedelemmel kapják kézhez, amikor a pénz vásárló értéke napról napra ugrásszerűen csökken, nemcsak méltánytalan, hanem megengedhetetlen." 28 Felhatalmazást kért, hogy rövid lejáratú kölcsönt vehessen fel dolgozói részére, s kamatait a Földhivatal viselje. A két bizottság közötti ellentét alapja más okokra is visszavezethető. Az 1945. április 5-én megalakuló városi Nemzeti Bizottság erőteljes intézkedései mögött régi követelés megvalósulásának terve rejlett. A Nemzeti Bizottság május 4-i jegyzőkönyvében a belügyminiszterhez fordult, s kéri, hogy Nagykanizsát Zala megye joghatósága alól vonja ki, és állítson élére külön kormánybiztost. A tisztségre Windisch Dénes polgármestert javasolta. 29 Nagykanizsa a Tanácsköztársaság idején elérte, hogy a megyeszékhelyt a városba helyezzék. A zalaegerszegi Direktórium azonban kijelentette, hogy nem hajlandó a megye feletti végrehajtó hatalmat átadni. Végül április 10-én Vágó Béla belügyi népbiztos a megyét kettéválasztotta. így nagykanizsai székhellyel létrejött Alsó-Zala megye. 30 A Tanácsköztársaság bukása után természetesen ezt az intézkedést is megszüntették. 1945 tavaszán ezért újra, mint régi törekvés jelentkezett, az önálló, a központtal, a fővárossal közvetlenül kapcsolatot tartó vezetés igénye. A kanizsai földbirtokrendező tanács elnöke 1945. december 7-én írja, hogy az ügyvitelt ,,.. . a legnagyobb takarékossággal igyekeztem megoldani, amit bizonyít, hogy egy havi összes kiadásokra igényelt 1 000 000 P a Magyar Közlöny november 30. számában közölt hivatalos árjegyzék szerint kereken 62 aranykoronának felelne meg. ami egy-két évvel ezelőtt egy kisegítő szolga egy havi illetményét sem fedezte volna. 31 A levélre a választ csak 1946. január 5-én írták meg. 27 A Nagykanizsai Földbirtokrendezö Tanács tagjai, Főispáni iratok, 19. cs. 308/1945. sz. Zml. " ZFI 1. cs. Elnöki iratok, 306/1945. Zml. *A Nagykanizsai NB 194'5. május 4-i jegyzőkönyve. Polgármesteri iratok, Zml. 30 Pál József: Nagykanizsa a Tanácsköztársaság időszakában, Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság Zala megyei történetéből, Zalaegerszeg, 1971. 240. 1. 31 Hámori Zoltán levele. 1945. december 7. ZFI. 1. cs. Elnöki iratok, 330. sz. zml.
