Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A megyei tanácsok tevékenysége

Az ellentétekre rávilágít 1946. május 4-én FM-hez Zalaegerszegről írt levél.

1

'

2 Ebből tudjuk, hogy a nagykanizsai tanácshoz tartozó három járás 94 községével szemben a zalaegerszegi Megyei Tanácshoz — igaz némi túlzással — 8 járás 268 községe tartozott. A levél írója bevallotta, hogy a két tanács között — a kanizsai, amelyet az orosz katonai parancsnokság kifejezett támogatásával hoztak létre, és a zalaegerszegi, mely viszont az elnök és néhány tag kivételével állandóan fluktuált — a kívánatos együttműködés soha létre nem jött. Azt is leírja, hogy a két tanács által folytatott gyakorlatban nincs meg az összhang. Ehhez az „összhanghoz

4

' és gyakorlathoz néhány példát szeretnénk említeni bizonyságul. „A honvédelmi miniszter Zala megyéből érkezett panaszt közvetített, amely szerint a leszerelt honvédeket sok helyen kizárják a földhözjuttatásból, amikor viszont nem földigénylő személyeket földhöz juttatnak. így pl. Hamburger földművelésügyi megbízott útján Pozsonyi alezredes 1,5 hold szőlőt kapott a Dióskál községhez tartozó Pogányvári szőlőhegyből."

33 Az OFT-hez fellebbezett Nova község KFB elnöke, Bakos László és Károlyi Gyula, az MKP titkára, hogy a megyei tanács földjuttatás-csökkentést hajtott végre. Lukács László 4 gyermekes nincstelen 7 hold juttatását 5-re szállították le. Az uradalom két gazdaságvezetőjének 9—9 holdas juttatását ugyanakkor csak 2—2 holddal csökkentette.

34 A többi panaszossal együtt írják, hogy a jobb módú kisbirtokosok földjét nem csökkentették. Söjtör község KFB-a 1945. június 25-én levélben, majd Hoss József és Kócza György személyesen adott be panaszt az OFT-hez, hogy a község határában levő Tarányi-birtokon a Megyei Tanács elrendelte, bár ez az ingatlan az igénylők között már felosztatott, hogy abból 300 k. holdat a felosztás alól mentesítsenek, bár ehhez joga nem volt. Ezért az OFT felhívja a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, hogy Tarányi ingatlanából mentesítést csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága rendelhet el. Az is felmerült a panasz során, hogy „ . . . a Megyei Tanács az 1939. szeptember 1. után vásárolt birtokból 5 holdat meghagyott olyan tulajdonosnál is, akinek nagyobb birtoka van. Ez helytelen és a további gyakorlatban megelőzendő" — írja az OFT.

35 A példákat még sorolhatnánk tovább. A zalaegerszegi Megyei Földbirtokrendező Tanács elvi álláspontját néhány fennmaradt feljegyzés más oldalról is megvilágítja. Mindjárt működése elején, június 8-án határozatot hozott állami mintabirtokok felállításáról. Az egyiket Somsich gróf komárvárosi (ormánd pusztai) birtokán 350 holddal tervezte.

31

' A rendelet értelmében igaz, hogy mintagazdaságokat kell felállítani, de azt az FM jelöli ki. Itt a Tanács sietett gyorsan előrelépni, ami a bizonytalanságot fokozta. A zalaegerszegi r. kat. egyház 129 holdas birtokából 100 holdnál többet vettek igénybe. 1945 júliusában a megyei tanács elrendelte a 100 hold visszaadását, és egy másik birtokos hat holdját is. Ez utóbbi ügyben (elkobzás?) . . . 32 Czeglédy Ferenc levele. Ш5. december 2. ZFI. 1. cs. Elnöki iratok, »25. sz. Zml. 33 A Honvédelmi Minisztérium átirata az OFT-hoz, OF—1945/6965. sz. :ií Nova község KFB-nak fellebbezése az OFT-hoz. 1945. szept. 16. О F—1915/2106 8—22375. sz. 35 OFT állásfoglalása Söjtör KFB panaszára, 1915. június 25. OF—1947/51.19—6446. sz. :

'

6 A MT a létesítendő mintabirtokokról, ZFI. 1. cs. Elnöki iratok. 1945. június a. 40. sz. Zml.