Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VISZONYOK A FELSZABADULÁS ELŐTT Hazánk társadalmi viszonyaiban olyan gyors és mélyreható változás, mint amilyen az 1945 utáni három évtizedben végbement, a történelmünk folyamán elképzelhetetlen volt. Ez a társadalmi átalakulás új és szocialista termelési viszonyokat, fejlett termelőerőket, a szocialista ipar mellett nagyüzemű mezőgazdaságot hozott létre. A felszabadulást követő évtizedek fejlődését, amely a szemünk előtt bontakozott ki, számos tanulmány és tudományos elemzés tárgyalta. A demokratikus átalakulás egyik lényeges mozzanata az újjáépítés mellett a legszélesebb tömegeket megmozgató esemény a földferom és annak a végrehajtása volt. Visszatekintve a harminc évvel ezelőtti időre elmondhatjuk, hogy ma már történelmi háttérrel rendelkezünk az akkori események vizsgálatához, elemzéséhez. Azóta szintén győzelmesen fejeződött be még ennél is jelentősebb, még nagyobb tömeget érintő és az ország szinte egész területére kiterjedő változás. Ez a falu szocialista átalakítása, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése volt. Napjaink gazdaságpolitikai törekvése, a jelenlegi fejlődési szakasz azt követeli meg, hogy az apró zalai falvak, a zalai községek határát át kell lépni. Nagyobb gazdasági egységeket kell létrehozni, hogy a fejlődésadta lehetőségeket, a modern termelőeszközöket célszerűen tudjuk felhasználni, és ezzel a mezőgazdaságban dolgozó emberek munkakörülményei és életfeltételei is megváltoznak. A mezőgazdaság szocialista átalakítása, a második agrárforradalom az 1945-ös földosztás nélkül nem valósulhatott volna meg. Az 1945-ös földreform történelmi szükségszerűségét és jogosultságát a haladó erők már akkor sem tudták eléggé hangsúlyozni, napjainkban pedig a megvalósulását mindenki természetes folyamatnak tartja. Éppen ezért szükséges a parasztságnak a földért folyó harcát kisebb egységek, községek, járások, megyék eseményein is bemutatni. Indokolja ezt a 30 éves évfordulón túlmenően az is, hogy a visszatekintést, a megtett utat akkor elemezzük, amikor a levéltári anyag mellett — még ha egyre ritkuló sorokban is — megtaláljuk a földreform helyi irányitóit és vezetőit. Ismereteikre, visszaemlékezéseikre szükségünk van akkor is, ha azok megszépült formában idézik fel a múltat, ha az életet jelentő nagyobb darab földért folytatott harc csak a gazdasági szükségszerűség felismerését jelentette a végrehajtásban résztvevő sok-sok embernek és még több juttatottnak. Akkor — a végrehajtás során — nem volt idő mindent leírni, és az írásba foglalás talán nagyobb gondot, nehézséget jelentett volna a betűhöz nem szo-