Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

menyeire, nagy mértékben aktivizálja, ösztönzi a termelést. A piaci kapcsolatok szélessége és mélysége az ipar és a mezőgazdaság kölcsönhatásának és végsősoron a gazdasági fejlettségének fontos mutatója. A két háború közötti zalai gazdasági állapotok vizsgálatához rendelkezésre álló adatok hiányossága ellenére megállapíthatjuk, hogy a piaci lehetőségek korlátozottak, előnytelenek voltak. A paraszti felhalmozás egyik alapja az állattenyésztés. Mint már arról szó volt, Zalában a két háború közötti időszakban a szarvasmarha és a juh állomány jelentősen csökkent. A ló állomány stagnált, emelkedést csak a sertéstenyésztés mutatott, de az is mérsékelt volt. Már ebből is következik, hogy szarvasmarhából keveset tudtak piacon elhelyezni. Ennek egyik módja volt a szarvasmarha hizlalás. Ha a viszonyokat az országos és a szomszédos megyék helyzetével hasonlítjuk össze, Zala hátrányos helyzetben volt. 1934-ben hizlalt szarvasmarha (db) Százalék Magyarország 69 755 3,6 Dunántúl 47 562 4,9 Zala megye 2 694 2,5 Somogy megye 8 545 5,8 Vas megye 3 791 3,1 Baranya megye 3 582 3,5 A kedvezőtlen helyzetet tetézi még csak az, hogy ugyanakkor a selejtes tehenek száma és százaléka az országos és a szomszédos megyék átlaga fölött volt, azaz lehetőség volt arra, hogy az állatokat hizlalásra fogják. Az állathizlalás alacsony fokát nem lehet a takarmánynövények hiányával magyarázni, mert azok ára szintén az országos alatt mozgott. Hasonló állapotokat tapasztalunk a sertéshizlalás területén is. 1934-ben hizlalt és házilag levágott sertések száma az alábbi volt: Hizlalt Házilag levágott Eladott Eladott %-ban Magyarország 1 890 743 1 169 474 721 269 38,3 Dunántúl 851 691 502 706 348 985 40,9 Régi Zala 79 332 62 214 17 118 21,5 Mai Zala 55 233 43 805 11 428 20 6 Somogy 120 194 71 240 48 954 40,7 Baranya 116 273 73 736 42 537 36,5 Vas 60 669 44 394 16 275 26,8 Veszprém 89 679 46 243 43 436 48,4

26 Megállapíthatjuk, hogy piacra 1934-ben legkevesebb hízott sertés a mai Zala megye területéről került. A kisebb piaci forgalom azonban nem jelenti azt, hogy a zalai önellátás, pontosabban a lakosság húsellátása magasabb szintű volt, mint az országos átlag vagy akár a környező megyéké. Erre választ kapunk, ha a házilag levágott sertések számát a gazdaságok, illetve a lakosság pzámához viszonyítjuk. 26 Uo. 15. 1.