Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A reform végrehajtása során felvetődött egyéb problémák

lő bizottságot, hogy a megbízott mérnöknek adjon 50 deka főzőlisztet, 1 kg kenyérlisztet, 1 kg burgonyát, 50 deka hüvelyest, vagy helyette 1,5 kg főzelékfélét, 20 deka zsírt vagy olajat és 3 darab tojást.

37 A keltezés is lényeges: 1946. július 25., amikor már mindenki várta az inflációt megszüntető pénzreformot. A megyében élő és a fővárosból érkezett mérnökök műszaki előkészítő munkáját egyaránt elismeréssel említjük meg. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a felmérést a mérnök egyedi megállapodás alapján végezte el. A költségek ebben az esetben alaposan megemelkedtek. Bajcsa község földigénylő bizottsága a volt hercegi erdőből kívánt egy részt házhely célra kapni. Hogy ehhez az F. M. hozzájárulást megkapja, elvégeztette a földmérést. A létesítendő 14 telek felméréséért 14 mázsa búzát fizetett a földigénylő bizottság.

38 A földreform végrehajtása során sok munka hárult a telekkönyvi hivatalokban dolgozó — viszonylag kis létszámú — tisztviselőre és alkalmazottra. A telekkönyvezés végrehajtását, mint a birtok végleges és jog által szentesített aktusát sokan várták és sokan hirdették. Mindenekelőtt az új gazdák érdeke volt. A telekkönyvezésben látták a kiosztás végleges és megmásíthatatlan tényét. A juttatottak féltek az újraosztástól. Ez a reális tény pedig 1946—47ben fennállt és elég széles gyakorlat volt. 1946-ban már azok is mertek földet igényelni, akik egy évvel korábban még visszahúzódtak, mert nem bíztak a nagybirtokrendszer végérvényes összeomlásában. A hazatérő foglyok szintén új igénylőként léptek fel. Ha a földigénylő bizottságok a feleségnek adtak is földet, a férj hazatérése után az igény megnövekedett, és nagyon sok esetben nem alaptalanul. Nem lebecsülendő azok száma sem, akik még 1945-ben, koruknál fogva nem voltak igényjogosultak, de egy két év múlva mint új igénylők szintén az újraosztást követelték. Az új igények kielégítése pedig csak új osztással mehetett végbe, amiért a reform nehezen tudott nyugvópontra jutni. Sőt azt is leszögezhetjük, hogy véglegesen nem is jutott nyugvópontra, mert ennek bekövetkezése előtt már megkezdődött a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása. A telekkönyvezés sürgetésében nem kis szerepet játszott a reakció támadása a földreform ellen. Még akkor is megkísérelték a birtok visszaperelését, ha csak néhány hold visszaadásában reménykedtek, mert ezáltal az új gazdák tulajdonosi hitét kívánták megingatni. Az is ismeretes, hogy a reform 1945-ös végrehajtása során azokban a községekben, ahol kevés volt a kiosztható föld, a rendelet által meghatározott és a tulajdonosnak visszahagyott 100 holdat is kiosztották. Sőt nem kevés a 100 holdon aluli birtok igénybevétele sem. Ennek bizonyítására a Somogyvármegye Földhivatalának Bagolasáncra vonatkozó 1947-es határozatára hivatkozunk, amely kimondja, hogy ,,. .. Bagolasánc község határában igénybe vehető nagybirtok nem állt rendelkezésre, a jogosult földigénylők kielégítésére, miért is még az 5 kai. holdon felüli nem földműves foglalkozásúak ingatlanát is igénybe kellett venni."

39 Az új tulajdonosokra való átíráshoz, bekebelezéshez új telekkönyvi betéteket kellett készíteni. Ha figyelembe vesszük azt. hogy a földigénylő bizottságok nagy része arra törekedett, hogy a juttatottakból lehetőleg mindenki kapJ7 Megyei Földhivatal Műszaki Osztályának levele. 1946. július 25. NFI. 3. cs. Gelsesziget. Zml ^Házhely felmérés műszaki költsége. 1947. NFI. 2. cs. Bajcsa. Zml. i'

1 MT. határozata. 1947. november 4 . 3/124/1948. B. Telekkönyvi Hivatal Nagykanizsa.