Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A reform végrehajtása során felvetődött egyéb problémák

jon a jó és a gyengébb minőségű, a faluhoz közelebb és távolabb esőből, a szán­tóból és a rétből is, akkor a juttatott földet sok apró parcellára kellett felosz­tani. Ez pedig a telekkönyvezési munka mennyiségét hihetetlenül megnövelte. Példaképpen megemlítjük, hogy a fityeházi újgazdák Szepetnek határában 96 hold 300 öl földet kaptak, amelyet 247 parcellára osztottak fel. Az átlag mind­össze 582 négyszögöl volt. Hozzátehetjük még azt is, hogy a Szepetnek határá­ból kapott föld azonos minőségű volt. 40 A kiosztott földekhez természetesen új utakra, új dűlőutak kijelölésére is szükség volt. Ezeket most a telekkönyvi hivatalok a községek javára kebelezték be. Belezna község határában a községre út és árok címen 45 tételt kebeleztek be, amelyből 7 hold és 1160 öl út és 6 hold 267 öl árok volt. A község határában igénybevett összes terület 426 hold és 1048 öl volt, amit sok apró parcellára osztottak fel, és a műszaki munka befejezése után telekkönyveztek. 41 A juttatott földek telekkönyvezésének zömét 1947-ben végezték el. A nagy­kanizsai telekkönyvi hivatalhoz tartozó 48 községből 34-nek telekkönyvezési munkálatai 1947-ben alapjában befejeződtek. 1946-ban két község: Nagyrécse és Kerecseny telekkönyvezését végezték el. Olyan eset sem ritka, hogy az újra­osztás akkor kezdődött, amikor már a kiosztott földek telekkönyvezés alatt álltak. A börzöncei kommunisták 1946 szeptemberében a következő jelentést küldték: „A zalabörzöncei földosztó bizottság tagjait a Megyei Tanács segítsé­gével leváltottuk, új bizottságot alakítottunk, noha a földek már telekkönyve­zés alatt állottak." 42 A földreform végrehajtása során keletkezett iratok: kérelmek, kimutatá­sok, panaszok arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek egy részét a községekben élő értelmiségiek készítették. Ezt bizonyítják a földigénylő bizottságok szaba­tos, az érvelés logikus rendjét tükröző beadványok. Az igaz, hogy a reform vég­rehajtása során a falvakban kibontakozó demokratikus átalakulás elősegítette a parasztok ilyen jellegű ismeretének bővülését. A legfogékonyabbak és a leg­aktívabbak a jogi érveléseket is elsajátították, megismerték az írott szó hatal­mát, de erre meg kellett tanítani őket. Ebben a parasztok segítői az írástudó emberek: a tanítók, kisebb tisztvi­selők voltak. Az iratok külső alakja, a beosztás, a kérelem formai elhelyezése, annak tagolása nagyon sok esetben nem paraszti kéz szüleménye. A betűk ala­kítása és formája a szépírást oktató falusi tanítónőket idézik. A tartalmi mon­danivaló összeszedettsége, a stílus és a helyesírás ugyancsak erre utal. Ezeket a megbízásokat lehet szívességnek vagy fizetségért végzett munkának felfogni. Mindenesetre annak a demokratikus érzelemnek, amely a faluban élő és el­nyomott értelmiségben alakult ki, ahol annyi megaláztatást kellett eltűrnie a vagyonosok, a gazdagok részéről. A falusi értelmiség eredete, közvetlen kap­csolata a lakossággal, ezt a magatartást szükségszerűen megkövetelte. A demokratikus átalakulás igénylése vezette az értelmiség egy részét a földigénylő bizottságokba —, még ha csak rövid időre is — és ott a kezdeti te­vékenységük számos helyen kimutatható. Mindez bizonyítéka annak, hogy a '•o Kiosztási birtokív. U—30/1947. Telekkönyvi Hivatal Nagykanizsa. Belezna községre kebelezett út és árok. 1947. Telkkönyvi Hivatal, Nagykanizsa. '•- MSZMP Zala megyei Bizottsága Archivuma. 194G—692.

Next

/
Oldalképek
Tartalom