Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

A legelő tulajdonjoga az erdőhöz hasonló viszonyokat mutatott: Földesközségi EszterOrszágos Központi úri házy Föld Papnevelde Hitelintézet к a t a s z t e r i hold Lenti járás 2 328 859 1 968 — — Letenyei járás 1 386 2 807 527 — — Nagykanizsai járás 6 746 6 688 — 1 540 1 299 Novai járás 1 536 637 437 — — Pacsai járás 5 069 2 624 — — — Zalaegerszegi járás 2 320 360 — — — Zalaszentgróti járás 1 453 929 — — — Nagykanizsa város 109 1 445 — — — Zalaegerszeg város 74 133 — — — 21 521 16 482 2 966 1 540 1 299 A táblázat adatait figyelembevéve a legelőterület megoszlása a megyében az alábbi. Nagybirtokhoz tartozó legelő 21 521 kat. hold 44,5 Községi és közbirtokossági 16 482 kat. hold 34,1 0—100 holdas gazdaságok 10 371 kat. hold 21,5% Összesen: 48 374 kat. hold 100,0°/„-'" A nagybirtok kezén levő legelőterület túlsúlya nyilvánvaló. Ezek közül is a négy legtöbb legelővel bíró nagybirtokos kezében volt a legelőterület 12,1%-a. Ebből következik, hogy a földreform végrehajtása során a paraszti igények között a legelő megszerzése igen fontos szerepet kapott, igaz néha sajátos vonásokat is magán hordott. A legelő és erdő terület megyei súlyából, a művelési arányából néhány tényt máris megállapíthatunk. A meglevő viszonyok bizonyos mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a legszegényebb emberek is egy-egy állatot a közös legelőn tudjanak tartani még akkor is, ha nem tagjai a közbirtokosságnak. Ebben az esetben magasabb legelő használati díjat „fűbért" fizettek. A szükséges alom és tűzifa beszerzésére lehetőséget adott a községi és a földesúri erdő. A nagybirtokosnak ezért általában szekerenként 3—4 napi munkát kellett az általa meghatározott időben végezni. Az erdő ugyanakkor a régebbi primitiv életmódra, a gyűjtögetésre is adott alkalmat (gomba, gesztenye, mogyoró, som, vadkörte, vadalma mellett a makk és a gubacs is számításba jöhetett.) Az említett erdei gyümölcsökből, termékekből hasznot húzott a földbirtokos is. Egyesek értékesítését magának tartotta fenn (gubacs, makk), mások után részt kért és a már említett módon néhány napi ingyen munkát. Például a részesaratóknak természetbeli juttatásként kiadott ecetet általában vad gyü2Ü Magyarország földbirtokviszonyai 1935. évben és Magyarország föLdbirtokosai és földbérlői c. kötetekből a művelési ágakra vonatkozó részek.