Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
A nagykanizsai Földbirtokrendező Tanács ennek alapján kérte az új udvari Nemzeti Bizottságot, közölje, hogy a helyi földigénylő bizottság megválasztása törvényes volt-e, vagy pedig a panaszok jogosak. Valós panaszok esetében 1946. október 17-ét követő vasárnapra új választást kell tartani. A KFB elnöke ennek nyomán lemondott, s így az új bizottság megalakulása szükségszerű volt. Az új bizottság megválasztásához több ok együttes hatása járult hozzá. A panasz fő forrása, hogy kevés a juttatás. Ennek megoldása érdekében 1946 elején az iparosoknak kiosztott földet visszavették. Horváth István ezzel kapcsolatban panaszkodott, hogy egy holdas juttatást vontak meg tőle, s így mindössze másfélholdas birtoka maradt meg. Ebből a családot eltartani nem tudja, mert „ . . . most már az urak mezejére sem lehet támaszkodni." A földigénylő bizottság volt elnöke is panaszkodott. Hat hold földet kapott. Négy gyermeke volt. így írt: ,, .. . elnök voltam.azt mindenki bizonyítja, hogy a köznép által megszavazott 5 k. holdat (kaptam), ehhez 1 holdat vettem másfél évi munkámért, mert semmiféle tiszteletdíjat nem kaptam." 50 Tipikus paraszti mentalitásra utaló sorok, amelyek egyben a nagyobb darab földért folyó elkeseredett harcot is tükrözik. Az új bizottság radikálisan, de a rendeletek ismerete hiányában kezdte meg tevékenységét. A Szily-birtok meghagyott 100 holdjából azonnal újabb területet igényelt. Morgány pusztából kértek egy iskolaépületet, egy kultúrházat, egy kovács- és bognárműhelyt, a templom részére egy helyiséget, a Földigénylő Bizottságnak egy szobát és konyhát, a temető részére pedig területet. Gyakorlatilag a Szilynek meghagyott kastályt az összes gazdasági tartozékával. Indoklásul írják: „Szily László ... nőtlen ember és nem dolgozik, és lóháton járkál." 5/ Az új bizottság nem oldotta meg a problémákat közmegelégedésre. A régebbi panaszok is felújultak. Takács László volt uradalmi erődőr 1945. novemberében tett először panaszt. Igénye 1945. tavaszán 1200 négyszögöl szőlő és 2 hold szántó volt. Nem kapott semmit. Amint kiderült, az 1200 négyszögöl szőlő a nagykanizsai erdőhivatal mérnökének volt az illetményszőlője. A KFB azonban ezt nem vette tudomásul. Amint írja: „Kiment... 6 munkás . .. ezen munka elvégezésére, de Bencze József új udvari lakos, a Földigénylő Bizottsági tag a munkából kiállította a munkásokat azzal, hogy erdőőr és az erdőigazgatóság nem parancsol, ha akarnak valamit, menjenek őhozzá." 1947-ben Takács László 600 négyszögöl illetményföldjét is a Dallos hegyen Votin Mihálynak, a dögtéri 800 négyszögöles szántóját pedig Farkas Jánosnak adták. 58 Sok ilyen eset bizonyítja, hogy a Földigénylő Bizottságok ismerik a szegény embereket és sorsukat, mégsem juttatnak nekik földet. A falu parasztigénylői, a cselédek is különbséget tettek az uradalom egyes alkalmazottai között. Általános jelenség, hogy az uradalmi erdőőrök, csőszök, majorgazdák és ispánok igényét nem vették szívesen. Bennük látták az uradalom érdekeinek védőit. И A községi bíró jelentése. NFI. 15. cs. Újudvar, zml. r ' 7 Uo. Paraszt panaszok. 1946. szeptember. Zml. 58 Uo. Taikács László panasza. 1945. november 12. és 1947. január 8. Zml.
