Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
1947. januárjában az uradalom egykori cselédjei panaszt emeltek az új bizottság ellen. Sérelmezték, hogy a cselédek juttatását csökkentette. Ugyanakkor a rétet Gelsesziget földigénylői használják. A MAORT-alkalmazottak is földet kaptak. Három olyan személyt sorolnak fel, aki összesen 11 hold juttatásban részesült. A gazdasági felszerelések igazságtalan felosztását is kifogásolják. ,)9 Ugyanebben az időszakban keltezett jegyzőkönyv is olyan megállapításokat tett, hogy az eszközöket nem a művelési célszerűségnek megfelelően osztották ki. „Azt nem lehet megvalósítani, hogy valamely ingóságát közösen használjanak, mert akkor csak a használatnál lenne gazdája, a megcsináltatásnál nem." A helyes útat a Megyei Tanács jelölte meg, amikor Űjudvar község kezelésébe adta a Kámáncs pusztai fűrésztelepet. A szeszfőzdét a megalakítandó szövetkezetnek juttatta. A KFB-t felszólította, hogy alakítsa meg a szövetkezetet és 60 napon belül tegyen jelentést. 00 Zebeckén több évig húzódó vita folyt egy volt nyilas juttatás elfogadása körül. Kovács Ödön 1947. november 7-i panaszában az Országos Földhivatalhoz fordult, mert a Nemzeti Bizottság elnöke nem támogatta földkérelmét, sőt 1941-ben zsidóbirtokból kapott földjének visszajuttatását nem szorgalmazta. Tudnunk kell azt, hogy Zebeckén 1945-ben összesen 11 hold és 619 négyszögös föld állt a bizottság rendelkezésére, amit hét személynek javasolt kiosztani. 01 Igaz, a Megyei Tanács 1945. július 27-i határozatában Ortaházát kötelezte, hogy 37 holdat engedjen át, mivel Zebeckén 133 földigénylő volt. 0 '2 így is a felosztásra váró terület nagyon kevés. Az említett panaszos, hogy a nemzeti bizottság elnökére nyomást gyakoroljon, ötödmagával a lakásán kereste fel, aki természetesen nem fogadta: „akkor meg kizárt, nem engedett be a lakására" írta. A nemzeti bizottság egy tagja adott olyan írásos nyilatkozatot, hogy az illető politikailag tiszta. Ez azért fontos, mert a panaszt tevő és egy társa, Varga Péter, a Megyei Tanácshoz írt két évvel korábbi, 2656,1945. számú levelükben elismerik, hogy nyilasok voltak, és szokás szerint azt állították, hogy semmi rosszat nem tettek. Végül a Nemzeti Bizottság által 1947. november 3-án kiállított igazolás szintén megerősíti, hogy ,.. . . 1945. január 6-tól a felszabadulásig nyilas községvezető volt, ezen idő alatt népellenes bűncselekményt el nem követtek..." A három aláíró a kisgazdapárt helyi vezetője volt. Az aláírás ceruzával történt. Ugyanazon a napon a Varga Péternek kiállított igazolást a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt vezetői együttesen írták alá és pedig tintával. Mindkét bizonyítványt ugyanazzal a géppel írták meg. Az ügy azért érdemel külön figyelmet, mert egy kis zalai faluban még 1947-ben is egyetlen ember képes nyomást gyakorolni a vezetőkre. A volt nyilasnak egyedül a Nemzeti Bizottság elnöke mert ellentmondani. A kisgazdapárti vezetők ugyancsak ismerték a tényeket, de nem mertek vagy nem akartak állást foglalni. 5!l Uo. Szántó Lajos és Bogár István cseléd panasza. 1947. március 1.2. Zml. «>MT határozata. CF—1945,540. Újudvar sz. « Földigénylők összeírási íve. ZFI. 76. cs. zebecke. Zml. 62 MT határozata. 1945. július 27. ZFI. 70. cs. Ortaháza. Zml.
