Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
konvencióban kapott lakásban. Férje uradalmi kovács volt, és a háborúban tűnt el. A Megyei Tanács határozatában felhívta a KFB-t, hogy az asszony kilakoltatását mellőzze, mert őt a lakás mindaddig megilleti, míg lakásról gondoskodni nem tud. Mivel az asszony házassága előtt földműveléssel foglalkozott, ezért őt a Megyei Tanács feltételesen földigényjogosultnak is elismerte, ezért ,,... míg a kérelmező férjének sorsa ismeretessé nem lesz, esetleg kishaszonbérlet juttatásával gondoskodjék a teljesen támogatás nélkül maradt család megélhetéséről." 51 Murakeresztúron a földreform végrehajtásához igen kevés föld állt rendelkezésre. Az igényjogosultak számát ezért jelentős mértékben csökkenteni kellett. A megmaradt 360 igényjogosultból is csak a fele kapott földet. A 160 juttatottból 125-en mindössze 103 kat. holdat kaptak. A juttatásban nem részesülők, illetve a minimális 0,5—1 holdas részesültek már 1945. május 18-án nyújtottak be fellebbezést. „Kérjük, hogy panaszainkat külön meghallgatni szíveskedjenek, mert túl sok igazságtalanság történt a földosztás körül. Egyben kérjük, minthogy túl sok az igénylő és kevés a föld, hogy a papság részére meghagyott 100 holdat is feloszthassuk." 52 Az aláíró 11 szegény közül végül a legkitartóbban küzdő hat fő kapott földet. A többi később sem kapott földet, pedig volt olyan is közöttük, aki az apátsági birtok részesaratójaként kereste meg családja kenyerét. A Zalaigricéről tett panasz azt kifogásolta, hogy a részesaratók az átlagosnál kevesebb földet kaptak, amikor az iparosok és kereskedők juttatásban részesültek. A panasztevő beállítottságára utal továbbá az, hogy kifogásolja a kántortanító, a templom, a káplán juttatási kérelmének elutasítását. Végezetül még azt is kifogásolja, hogy kultúrháznak és új iskolának sem hagytak helyet. 5:! A panaszok később is folytatódtak, ezért a Megyei Tanács véleményező jelentést kért, hogy a kérelmező azonos-e a földigénylő bizottság elnökével. Ugyanis a kérelmeket a különböző ügyekben nem a földigénylő bizottsággal egyöntetűen terjesztette be. Az aláírások is olvashatatlanok voltak, és jegyző aláírással érkeztek. 5 ' 1 A Megyei Tanács gyanúját támasztja alá Prédli Sándor panasza, amelyben azt jelenti, hogy a KFB elnöke kereskedő, kocsmáros és kőműves. Ezek ellenére házhelyet és öt hold földet igényelt." Újudvar községben a panaszok zömmel 1946 nyarán jelenkeztek. A földigénylők a Megyei Tanácshoz fordultak azzal a panasszal, hogy,, ... a bizottság tagjai közül 2 személyt, azaz Csöndör Jánost és Kincses Jánost nem a köznép választotta, Helyettük Szentes Lajost és Pödör Józsefet választották meg, de ők a tisztséget nem fogadták el. s így a községi földigénylő bizottság saját maga választotta meg Csöndört és Kincsest. A panasz igazi oka az volt, hogy a bizottság felülvizsgálat után földet vett vissza, s az asztalosnak adta, az „egykori nyilas" vezetőnek. и Balazsics jánosné panasza. 1945. november 3. ZFI. 1. cs. Elnöki. Rédics. Zml. w Rulek György panasza. 1945. május 18. NFI. 11. cs. Murakeresztúr. zml. 53 Paraszt panasz. 1945. július 5. ZFI. 76. cs. Zalaigrice. Zml. '•>'• MT levele a KFB-hoz. ZFI. 27. cs. Elnöki. Zalaigrice. Zml. 55 Uo. Prédli Sándor panasza. Zml.
