Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
gyei Földhivatal 331b/l947. sz. Zalakaros határozata szerint ilyen nevű lakos Zalakaroson nem volt/ 10 A felsoroltaktól elvett föld lehetőséget adott a csereterületek igénybevételére, a cselédek hosszantartó harcának befejezésére. Söjtőrön nyolc birtokos földje esett részben vagy egészen megváltás alá. így az igénybe vett birtok 3088 kat. holdat tett ki. A felosztható területhez viszonyítva az erdő sem volt jelentős, mindössze 736 kat. hold. Mindezek után azt remélnénk, hogy az igények magas szinten történő kielégítése mellett mindenki megelégedései fogadta a földigénylő bizottság döntését és osztását. A panaszokból, az ellentétekből ugyanakkor merően más következtetést kell levonnunk. A harc 1946 tavaszán éleződött ki a földreform kezdetén megválasztott KFB és a földigénylők között. Űj bizottságot alakítottak. A régi bizottság a kialakult helyzettel kapcsolatosan a következőket írta. Az új KFB megválasztása részben olyan egyénekkel történt, akik fasiszta magatartásúak voltak. Az is kiderült, hogy egyesek juttatásban nem részesültek, mert azok tetteit úgy ítélték meg, hogy az igazoló bizottság döntsön felmentésükről. Az így későn felmentetteknek birtokot — a föld kiosztása után — már nem adhattak. Majd így folytatják: „ . . . valamint azok voltak jelen, akik a demokrácia összeomlásában reménykedve csak annak megerősödése után mertek földet iratni." Egyébként ezek követelték a bizottság eltávolítását. Az új választást úgy hajtották végre, hogy .,... a községhez tartozó puszták földigénylői, illetve földhöz juttatottai értesítve nem voltak, és azon részt nem vettek, habár 80 földhöz juttatottról volt szó." Az elégedetlnkedők táborához tartoztak továbbá azok a parasztok, akik a kapott földet nem művelték meg . . . „azzal a kifogással, hogy a föld nagyon messze esik, vagy nekik nem tetszik." A régi bizottsággal egy időben ülésezett az ellenbizottság is. Mindkettő a Megyei Tanács helyszíni megjelenését kérte/" Végül az 1946. június 20-i jegyzőkönyvből kiderült, hogy egy harmadik bizottságot hoztak létre. Az előző két bizottság elnökei lemondtak, illetve lemondatták őket. Az új elnök az 1945-ös régi bizottságnak tagja volt. Az ellenbizottság két tagja szintén bejutott az új bizottságba, a többiek pedig új emberek voltak/ 18 A kompromisszum mögött azonban látnunk kell azt, hogy az első bizottság elnöke, a volt uradalmi ispán és az iparosok kimaradtak, sőt az utóbbiak juttatását a Megyei Tanács visszavétette. 49 Resznekről 1945 augusztusában adott be fellebbezést az írástudatlan Kulcsár György és 11 társa. Kifogásolták, hogy a cselédek hátrányos juttatásban részesültek. Mint írják a dr. Hajós és Tauber-féle birtokot a tíz vagy annál több holddal rendelkezők osztották fel. A volt cselédek a Földhitelintézettől kaptak két holdat, és a földreform során a KFB adott még kettőt. 50 Rédicsről Balazsics Jánosné fordult panasszal a Megyei Tanácshoz. A helyi földigénylő bizottság nem akarta meghagyni az özvegyasszonyt és családját a ,,c Uo. Megyei Földhivatal 3318/1947. sz. határozata. Zml. '•" KFB jegyzőkönyve. 1946<. május 3, ZFI. 81. cs. Söjtör. Zml. 48 Uo. jegyzőkönyv. 1946. június 20. Zml. 59 Uo. MT levele az NB-hoz. 1946. május. 4. Zml. 511 Kulcsár György és társai panasza. 1945. augusztus 12. ZFI. 70. cs. Résznek. Zml.
