Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

PARASZT PANASZOK A földosztás végrehajtása során természetesen bőven akadtak olyan intézkedések, amelyek a juttatottak részéről panaszra, jogos vagy jogtalan elégedetlenkedésekre adtak alakalmat. A paraszti panaszok rangsorolásánál két alapvető dolgot kell figyelembe venni. Első az, hogy a parasztok a föld kiosztásával, a juttatott területtel valamilyen okból nem voltak megelégedve. Vagy keveset kaptak másokhoz viszonyítva, vagy rosszabb minőségű földből részesedtek, vagy pedig a községtől távol eső területen mérték ki nekik a földet. Ritkábban előforduló panasz, hogy nem a kívánt művelési ágból: rétből, vagy szántóból részesültek. 1945 tavaszán néhány esetben a panasz tárgya az, hogy nem megfelelő arányban vagy egyáltalán nem részesültek olyan földből amelyen vetés volt. Erre egyébként az adott évre szóló kenyér biztosítása kényszerítette a parasztokat. A háború következtében kevés élelem maradt a faluban is, ezért létkérdést jelentett a család kenyérgabona-szükségletének biztosítása. Különösen a cselédeknél jelentett ez aggodalmat. A paraszti panaszokat rangsorolhatjuk aszerint is, hogy egyedi, vagy csoportos formát öltöttek. Továbbá úgy is. hogy a volt cselédek, agrárproletárok, kisparasztok vagy esetleg jómódú gazdák kértek jogorvoslatot. Tudunk olyan panaszokról is, amikor a KFB túlkapásait, esetleg kapzsiságát leplezik le. Ezek után vizsgáljuk meg konkrét példákon a paraszti sérelmeket. Balatonmagyaródról írják, hogy a Fenyvespusztán létesítendő házhelyeken a Földigénylő Bizottság tagjai akácfát termeltek ki és vittek el.

1 Újjá is alakították a bizottságot. Kisszentgrótról a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz öt lakos nyújtott be panaszt. ,,Mi alulírt kisszentgróti lakosok földigénylésre igényünket bejelentettük, de a földigénylő bizottság előttünk ismeretlen okból minket a földben nem részesített,"

2 Az öt panaszosból háromnak volt háza, kettőnek az sincs, földjük nem volt. Az öt család viszont 21 gyermeket tartott el. A földhözjutottak panaszának egyik széles területe a tiszviselők és egyéb nem igényjogosultak részesülése a földből. Becsehelyen és Molnáriban így fogalmaztak 1945 októberében. „Legyen a föld azé, aki megműveli és nem a tisztviselőké, akik megműveltetik azt." A harc nem zárult le egykönnyen éppen Becsehelyen. Az igazságtalan felosztás miatt panaszkodik hat Zalaszentgróti lakos. A régi gazdák kaptak rétet, pedig nekik volt. Az újgazdák rét nélkül maradtak. A 1 Balatonmagyaródiak panasza. i946. január 30. NFI. 2. cs. Balatonmagyaród. Zml. 2 Kisszentgrót panasza. 1945. július 1. ZFI. 1. cs. Elnöki, 1744. sz. Zml,