Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Paraszt panaszok
takarmányból sem kaptak. Mások 9 hold rétet, házhelyet, és szántót kaptak, a többség pedig egy-két holdat, „és van olyan szántó is, amelyben 12 éves gyümölcsfa van". Az illető 9 holdat kapott, és ezért így szólt a panasz tovább: „ez negyvenöt katasztrális holdnak felel meg . . . Jogtalan juttatottak is vannak, mert olyanok is igényelték a gyümölcsöst és kaptak, akik nagymennyiségű szőlővel, gyümölcsössel, rét és szántóval rendelkeztek, ellenben gazdasági cseléd is van, aki nem részesült földhöz juttatásban ..." Voltak kisgazdák akik szintén nem részesültek. „Ellenben gazdatiszt, orvos, gazdasági felügyelő, akiknek egyébként is szőlőbirtokuk van, és gazdasági lehetőségük elég nagyban kifejlett ..." szintén kaptak földet. Majd így folytatják tovább: „ ... a szerény véleményünk azon nézeten van, legyen a föld azé, aki megmunkálja ... ha ezt sürgősen nem intézik, úgy én mint az igénylő társaim az igényelt földről lemondunk. Mert azt nem bírjuk, hogy földek terheit fizessük, és mint földigénylők egyetemesen végezzük a munkát, és ne kapjunk semmit. . ," 3 . Beleznán készült jegyzőkönyv alapján hét személy arról panaszkodott, hogy 1945-ben nem kapott földet, illetve nagyon kevés földben részesült. Kérik Szájbély- és Ruszák-birtok meg maradt részének teljes felosztását. Arról is szóltak, hogy a két tulajdonos a birtokát a harmincas évek legelején jugoszláv fasisztáknak (usztasáknak) adta bérbe. „Belezna község lakói nem mertek a földjükre a pusztán keresztül menni, mert mindjárt lecsukták őket, hanem nagy kerülővel kellett a gazdának földjükre rámenni." A továbbiakban azt bizonyítják, hogy a tulajdonosok nem voltak földművelők, ezért a birtok őket nem illeti meg, fel kell osztani. 4 Megjegyezni kívánjuk, hogy az említett birtokon — Jankapuszta — képezték ki azokat a terroristákat, akik Marseillesben a jugoszláv királyt és a francia külügyminisztert meggyilkolták. Igen széleskörű az elégedetlenség Muraszemenye szegénysége között. Az első panaszt még a jegyzőhöz nyújtotta be 8 személy. Megtévesztette őket az, hogy a jegyző is részt vett a KFB tárgyalásain, és általában ő olvasta fel a oppozíciós leveleket és beterjesztéseket. A fent említett 8 személy elsősorban azt kifogásolta, hogy a várható örökrészt és a feleségek vagyonát nem vette figyelembe a bizottság, és így a közelállók nagyobb juttatásban részesültek, ,,... a cselédek egy része még három holdat sem kapott". 5 Június 16-án már 12 cseléd tett panaszt. Kévéseitek a földet és azt írták". .. kérünk legalább öt hold szántót, benne legyen a házhely, és még kérjük a 900 öl rétet a patak parton családonként."A cselédek kérték képviselőjük, Szakács Mihály visszahívását a bizottságból, aki az egyháznak is akart birtokot juttatni. 1945 novemberében a KFB-a az OFT-hez fordult, hogy Csörnyeföld határában az Eszterházy-birtokból 114 kat. hold legelőt kapjanak, hogy az Aligvári puszta cselédjeinek legelőigényét kielégítsék. A felterjesztésből kitűnik, hogy a cselédeknek és Alsószemenye igénylőinek 35 házhelyet osztottak ki. Üj községet akartak létrehozni a falutól három kilométerre. Indokaikban szerepel, hogy kérdéses legelőt eddig is állattartásra kapták a hercegtől, csörnyeföldieknek pe3 Juttatottak panasza. 1945. június 17. ZFI. 1. cs. Elnöki. 9477. Zalaszentgrót. zml. 4 Földosztásból kimaradt hét személy panasza. 1947. február. 26. S MF. Belezna. Zml. 5 Muraszemenye panasza. 1945. június 5. NFI. 20. cs. Muraszemenye. Zml.
