Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt
jebb az olasz kereskedőknek jelentettek felhajtást és ezzel válogatási lehetőséget is. A kulturális és politikai kapcsolatok ugyancsak minimálisak a városok és a községek között. A kulturális elmaradottság nagy volt. A megyében mindössze négy helyen volt polgári iskola. Ezen kívül a két gimnázium és a két kereskedelmi iskola adott lehetőséget magasabb ismeretek megszerzésére. Például a letenyei járás parasztfiataljaiból az I. világháborút követő 18 év alatt mindössze 30-an végeztek közép- vagy ennél magasabb iskolát. 16 A politikai közösség kialakításának és kialakulásának feltételei még nehezebbek. Egy idegen nemcsak a lakosságnak, hanem a hatóságoknak is hamar feltűnt. Ezt az sem cáfolja, hogy a két háború közötti legjelentősebb szervezkedésre, amelynek vezetői dr. Heimer Ödön, Matécz János és Miskovits János voltak, Nagykanizsán kívül Letenyén, Egyedután és Fityeházán került sor. A birtokviszonyok elemzéséből kitűnik, hogy 1935-ben a megyében 104 124 birtokost mutattak ki. Ezekből az egy holdnál kisebb földdel rendelkezők száma 46 947, akik mindössze 22 541 hold földet (beleértve a házhelyeket és a belsőségeket is) mondhattak magukénak. Az egy birtokosra eső átlag mindössze 0,48 kataszteri hold. Tehát a tulajdonosok 44,9%-a a megye területének mindössze 3,9-ét birtokolta. Ha ehhez hozzáadjuk az egy—öt holdas kategóriába sorolt 39 112 tulajdonost (földművest, iparost, kereskedőt), a helyzet még így sem mutat megnyugtató képet. A 86 059 tulajdonos mindössze 115 773 holdon él és gazdálkodik. Az egy tulajdonosra jutó földterület még így is 1,34 kataszteri hold. A tulajdonnal bírók 82,25° o-a a föld 20,4%-a fölött rendelkezett. Ezek az emberek 1945-ben szinte egytől-egyig kimerítették az igényjogosultság gazdasági feltételét. Még az 5—50 holdas kategóriába sorolt birtokosok is inkább a szegénység, az alsó határ felé közelítenek. A 17 770 birtokosnak 185 746 holdja volt. Az átlag 10,4 kataszteri hold; az országos átlag ugyanebben a kategóriában 13,1 holdat meghaladta. A 0—50 holdas csoportba tartozó birtokosokra Zala megyében átlag 2,9 kataszteri hold jutott. Fejér megyében 3,4, Somogyban pedig 4,4 hold. Ha a Zalához legközelebb álló településviszonyokat tükröző Baranya megye birtok állapotát vesszük vizsgálat alá, a következőket állapíthatjuk meg: Az egy holdnál kisebb birtokkal rendelkezők száma Zalában 47 ezer, Baranyában pedig 25 ezer. Az egy—öt holdasok száma- Zalában 39 ezer, míg Baranyában 26 ezer. Ugyanakkor a 0—5 holdasokra eső föld nagysága Baranyában magasabb volt. Ha vizsgálódásunkat minden megyére kiterjesztjük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: A legalsó birtokkategóriában az egy tulajdonosra jutó földterület nagysága mindenütt magasabb a zalainál. Ebből viszont újra azt vonhatjuk le. hogy a feudális maradványok és a gyenge kapitalista fejlődés miatt a földtől való elszakadás folyamata kisebb az ország más tájaihoz viszonyítva. Ugyanakkor a paraszti tulajdonban levő föld növekedése a kapitalista korszakban a megyében igen lassú. Legfeljebb a gazdasági és szociális nyomort továbbnövelő birtokaprózódási folyamatról beszélhetünk. Ebben találjuk az okát annak Páldy Róbert: Dél-Zala 1938. Zalai Tükör II. 1974. Ю. 1.
