Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

is, hogy a földreform végrehajtása során a földigénylők miért támadták oly élesen az 50—100 holdas birtokokat is. Helyenként még az 50 hold alatti magántulajdonra szintén igényt tartottak. A második agrárforradalom a termelőszövetkezeti mozgalom végrehajtásának gondjai Zalában ebből a birtok elaprózódásból származtak. Nehezen lehetett' a gazdaságok, a birtokok összevonását elvégezni. A földreform végrehajtásának zalai történetéhez szükséges a megye területe művelési ágazatok szerinti vizsgálata. Szántó 262 666 kataszteri hold 46 29 Kert 14 408 kataszteri hold 2,54 Rét 69 586 kataszteri hold 12,26 Szőlő 16 209 kataszteri hold 2,86 Legelő 48 374 kataszteri hold 8,52 Erdő 132 274 kataszteri hold 23,31 Nádas 325 kataszteri hold 0,06 Adó alá nem eső 23 625 kataszteri hold 4,16 567 440 kataszteri hold 100,00

17 Az országos adatokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a szántó aránya jóval kisebb. Az országos 60,7%-os aránnyal szemben Zalában mindössze 46,28%. A rét országos aránya 6,8%, Zalában viszont 12,2%. Az országos legelő átlag 10,5%;, a zalai 8,5%. A rét és a legelő együttes aránya közelít egymáshoz: Az országos 17,4%, a zalai 20,7%. Az eddigiekből levonhatjuk azt a megállapítást, hogy a földművelés leglényegesebb ágazataiban (szántó, rét, legelő). Zala megye viszonyai az országosénál rosszabbak voltak a felszabadulás előtt. Az erdőterület viszont jóval az országos fölött volt. A 11,9%-os országos átlagnak a zalai majd kétszerese, 23,3%. A megye erdővagyona az 1935-ös birtokstatisztika szerint 132 247 katasztrális hold, amelyből 84 426 hold a nagybirtokosok tulajdonában volt. Zalában számottevő az az erdővagyon, amely a községek és a volt úrbéres közbirtokosságok tulajdonát képezte. Ennek területe 20 538 kataszteri hold volt. A községi és a volt úrbéres közbirtokossági erdő ily nagy területe egyben arra utal, hogy az úrbéri elkülönítéskor a jobbágyokat megillető föld egy részének kielégítése erdőbirtokban történt. A községi és közbirtokossági erdő birtoklásának előnye a tüzelő, és bizonyos fokig a szerszám- és épületfa könnyebb beszerzésében jutott kifejezésre. Piacra már nem nagyon termeltek. Ennek akadálya a rossz zalai közlekedés és a felvevő piactól való nagy távolság. 17 Magyarország földbirtokviszonyai 1935. évben. A jelenlegi Zala megyére vonatkozó adatok (Vas és Somogy megyéből átkerült községek adatait minden statisztikai számításban figyelembe vettük.)