Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Az igénybe vett birtokok gazdasági felszerelése
A zalaboldagfai Thassy uradalomból jelentős mennyiségű felszerelés került az újgazdákhoz. Többek között hat ekét, öt szekeret, négy szánt kaptak. Ezenkívül járom, henger, nehézborona, kukorica morzsoló stb. került a parasztok tulajdonába. A gazdaság állatállományából 15 lovat, tehenet, tinót, ökröt osztottak szét. A földműves szövetkezet is megalakult. Tulajdonába következő felszerelések kerültek: műtrágyaszóró, vetőgép, fogastárcsák, boronák, körfűrész, daráló, szelelőrosta és a szőlőgazdasághoz tartozó hordók. Az eddigi példákból levonhatjuk azt a következtetést, hogy azok a felszerelések és eszközök, amelyek a parasztok, az újgazdák között jelentősebb differenciálódást eredményeztek volna az egyéni juttatás következtében, a termelőszövetkezetek és a földigénylő bizottságok kezében maradtak. Ugyanez vonatkozik azokra a felszerelésekre is, amelyek meghaladják a paraszti kisbirtok szükségletét (pl. szelelőrosta, triör), szintén valamilyen közösségi ellenőrzés alá kerültek. A zalaboldogfai uradalom cselédlakásait és a hozzátartozó gazdasági épületeket az uradalom egykori 14 konvenciós családja kapta meg. Az egyéni juttatásban külön előnyt eredményező magtárt pedig a földművesszövetkezetnek adták. 7 A közös összefogás gondolata mellett azonban látnunk kell, hogy a parasztok nagyobb többsége nem értette meg annak előnyét. A zalaboldogfai földigénylő bizottság elnöke 1946 januárjában írt levelében arról panaszkodott, hogy a majorban a cselédek önhatalmúlag szétszedik és felhasználják az épületeket, s a faanyagot eltüzelik. Az uradalom egykori kovácsa a juttatott földjén jogtalan kitermelést végzett stb. 8 Mivel hasonló jelenségekkel sok helyütt találkoztunk, ennek okait vizsgálva következőket állapíthatjuk meg: A cselédek önállósodási törekvéseit jelenti a régi major épületeinek felszámolása. Nem kívántak a nagybirtok által megteremtett hierarchiában tovább élni, ahol minden figyelmeztetett a majorgazdára, az első kocsisra, az első béresre stb. Egy részüknél jelenkezett az az igény, hogy a falu közösségéhez tartozzanak, ne legyenek továbbra is pusztaiak. Ehhez pedig építőanyag kellett, amit csak a volt cselédiakások szétbontásából tudtak előteremteni. Ilyen folyamatnak lehettünk tanúi Murakeresztúron, Balatonmagyaródon és még a többi nagybirtokon. A régi majorok az egyéni gazdálkodásra nem voltak megfelelőek, célszerűek. Nem kis szerepet játszik az a gondolat, hogy a régi cselédélet minden maradványát fel kell számolni. Ebből ered elég sok helyen az ésszerűtlen pusztítás és rongálás. Zalabesenyőn Ferenczy Béla és felesége 278 holdas birtokát teljesen igénybe vették. A bizottság ugyanakkor nem kívánta birtokba venni a kastélyt, a felszerelésekből a cséplőgépet, a traktort és a traktoreke betétet. Ezért a 6642/1946. sz. leltári és juttatási tervezet a felsoroltakat nem is említette meg, mert „ ... azokra senki igénylő nem jelentkezett, sőt a leltárügyben 1947. augusztus 28-án megtartott tanácsülésen az ott megjelent népi szervek egybehangzóan kijelentették, hogy a fenti gépekre nem tartanak igényt." ' Thassy birtok leltára. ZFI. 76. cs. Zalaboldogía. Zml. s KFB elnökének panasza. 1945. január s. ZFI. 76. cs. zalaboldogía. Zml.
