Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.
panaszt tettek az egyre rosszabbá váló vásárlási viszonyok miatt: „Tikk László hentesmester már hetek óta egyáltalán sem sertés, sem más vágást nem teljesített. — Nemesbükön hetek óta sem húst, sem szalonnát vagy zsírt... a lengyel menekültek egyáltalán nem tudnak (vásárolni)... mivel a szomszédos községekben a hentesek tudnak vásárolni sertést és marhát vágni, ezért intézkedést kérünk, hogy Tikk László is arra köteleztessék, hogy legalább is sertést minden héten vágjon, hogy nélkülözni ne legyünk kénytelenek. De panaszt teszünk a nemesbüki körjegyző ellen is, mert habár Marciakowski József (Józef) táborparancsnokunk többször jelentést tett róla a hús és zsírhiányról, mégis nem tett semmi intézkedést annak elhárítása érdekében." 45 A nemesbüki helyettes körjegyző elismerte a valóban meglevő hiányosságokat. A hiányos ellátást az objektív áruhiánnyal próbálta magyarázni, a húshiányt pedig azzal, hogy a helyi hentes nem kapott elég vágási engedélyt. A helyettes körjegyző a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottságot arra kérte, „...szíveskedjen intézkedni, hogy Nemesbük község részére legalább havi nyolc-tíz drb. sertésvágási keretet megállapítani és a Magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezete (MÁKSZ) útján kiadatni szíveskedjenek. Amennyiben a MÁKSZ a szükséges sertésvágási engedélyt megadni nem tudná, abban az esetben... kérelmem..., hogy a Nemesbükön elhelyezett összes lengyel menekültet olyan helyre szíveskedjenek áthelyezni, ahol az ellátásuk zavartalanul biztosítható." 46 Áz ellátási, árubeszerzési nehézségek jóllehet valamennyi menekültet érintették, ennek ellenére 1942 elején csak a katonai hozzátartozók ellátási díjait emelték fel. A tiszti hozzátartozók (felnőttek) eddigi 3 ill. 4 pengős napi ellátmányát 4 ill. 5 pengőre, az altiszti családtagokét a napi 2,50 pengőről 3,50 pengőre a családtagnak számító altiszti hozzátartozó zsoldösszegét 3 pengőről 4 pengőre emelték fel. 47 A megélhetési költségek növekedésének könnyebb elviselése érdekében az ország több polgári táborában takarékpénztárt, a katonai táborokban „legénységi önsegélyező pénztárt" hoztak létre. A keszthelyi táborban az 1942. évi téli áremelkedések, a kevés piaci árufelhozatal miatt, a menekültek különböző társulásokat alapítottak. Keszthelyi viszonylatban ún. „szabó üzem", étkeztető szolgálat, valamint takarékpénztár működött. A takarékpénztár elsősorban a táboron (kolónián) belüli „szövetkezeteket", „Társulásokat" támogatta. A pénzbetétek évi 6 százalékot kamatoztak, kölcsönzés esetében azonban 12 százalék kamatot számítottak fel. A pénztár vezetősége öt főből állt, akik díjtalanul látták el feladatukat. A keszthelyi takarékpénztárnak kezdetben 150, 1942 decemberében 70 tagja volt. 1942 januárban 14 esetben összesen 315 pengő összegű kölcsönt, március—június közötti időszakban 69 kölcsönt adott. 1942. július 1-én a takarékpénztár kölcsönözhető tőkéje 410 pengő volt. 48 A menekültek eredményesebb megsegítése érdekében Nagykanizsán — néhány tiszt kezdeményezésére — már 1939. október 11-én megszervezték a Tiszti Segélyalapot (Oficerski Fundusz Zapomogowany). A Segélyalap gondozására a nagykanizsai internált lengyel tisztek november 3-i gyűlésén megalakították a Tiszti Segélyalap Bizottságot (Komitet Oficerski Fundusz Zapomogowany). A bizottság célkitűzése az volt, hogy szükség szerinti segítséget nyújtson az anyagilag megszorult, kisebb összegű, de gyors segítséget igénylő katonáknak, altiszti és tiszti családtagok48 ZML 3—1302/1942. A jegyzőkönyvet a nemesbüki helyettes körjegyző 1942. jan. 9-én 101/1942. sz. alatt a Magyar Lengyel Menekültügyi Bizottsághoz terjesztette fel. 46 Uo.; Vö.: ZML 3— 1302(88/kf—1943). Zalavármegye Közellátási Kormánybiztos főispánjának levele a keszthelyi járás főszolgabírójának. 1942. jan. 17. 47 HL. H.M. 1943-21-21-6753-442 662. Vö.: HL. H. M. 1943-21-21-6753—455.058. Baló Zoltán féle anyag. Növ. napló: 53/1963. 48 Materiaíy obozowe zesz. XXXIX. 13. grudnia 1942. 15—16.