Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért.

ben megindította az elkülönítési eljárást, ekkor kérte a vármegye közreműködését az egyezség megkísérlése céljából.

9 A vármegye elrendelte a határ felmérését, ami meg is történt, az egyezség azonban nem jöhetett létre, mert az uradalom nem volt hajlandó egyezkedni. így a vármegye úriszék tartására utasította az uradalmat.

10 Az úriszéki per felvételére 1841. július 12-én került sor. Balassa Gábor szombathelyi püspököt Babos József uradalmi ügyvéd képviselte, a város ügyvédje Dervarics László volt. A per öt és féléven át húzódott az úriszéken.

11 A püspök és a mezőváros küzdelmét egyszerű volna úgy tekintenünk, mint a feudális társadalmi formáció alapvető osztályai — a nemesség és a jobbágyság — közötti osztályharc egyik megnyilvánulását. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert a város harcát nemesek vezetik, nemes a városbíró, Pathy János, a tanácsnokok egyharmada, a jegyző, és az uradalommal folytatott egyezkedési tárgyaláson a város részéről az elöljáróságon kívül még három táblabíró — egyúttal városbeli birtokos — vett részt, Dervarics László mellett még Koppány Ferenc vármegyei főadószedő és Fábián István. Bár pontos vagyoni viszonyaikat még nem ismerjük, még sem lehet őket a szegény parasztnemesek közé számítani. Természetesen a városban lakó nemesek egy jelentékeny részét nem számíthatjuk az urak közé. így tehát a város küzdelmében a földesúr és a jobbágy közötti osztályharc keveredett a főnemesség és a köznemesség közötti küzdelemmel is, és az uradalommal vívott küzdelemben egységfront alakult ki a város különböző vagyonú lakosai között. Gazdagnak és szegénynek, nemesnek és nem nemesnek, városinak és hegyi lakónak egyaránt érdeke volt, hogy a városi közösség minél nagyobb és jobb legelőt szerezzen meg a földesúrtól, a megszerzett legelő használatában való osztozkodás később eldöntendő kérdés volt. A per során a következő kérdéseket kellett eldönteni: 1. Jár-e egyáltalán legelő? 2. Ha igen, akkor mi tekintendő úrbéres jellegű földnek, ami után a legelő jár? a) A város határához tartoznak-e a vitatott puszták? b) Vannak-e irtásföldek? c) A külső birtokosok és a hegyi lakók földjei után is jár-e a legelő? d) Milyen házhelyek után jár a legelő? 3. Mi tekintendő közös legelőnek, tehát mi az elkülönítés tárgya? 4. Hogyan kell kiszámítani a legelőjárandóság mennyiségét, mi legyen a kulcs? 5. Hol kapják meg a városiak a legelőjüket? 9 Zala megyei Levéltár, IV. 1. a) Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési és részgyűlési jegyzőikönyvek (a továbbiakban: Zm. Jk.) 1840. 264. 10 Uo. 1841, 2221. 11 Zala megyei Levéltár, IV. 155.

b) A Zalaegerszegi es. kir. Űrbéri Törvényszék iratai, Úrbéri perek, Zalaegerszeg. Űriszéki per (a továbbiakban : Zeg. Űriszék), 1, 96.