Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 3. A településformák szerepe a gyógyszertárak létesítésében, különös tekín-tekintettel a mezővárosok fejlődésére

fokozódó. A fejlődés ábrázolásának a 4. sz. ábrán bázis-viszonyszámokkal történő módszere alkalmas arra, hogy különböző nagyságrendű fejlődési idősorokat összehasonlítsunk, mert e számolási technikával azonos nagyságrendeket kapunk. Ennek eredményeként állapíthatjuk meg, hogy a három megye fejlődésén belül >az 1820-as évek derekán fejlődésük azonos szinten áll (a három fejlődési vonal közös metszéspontja jelzi ezt). Az is kitűnik, hogy míg a fejlődés kezdeti fellendülő szakaszában egyenetlen a fejlődés, e korszakban egyenletes. A tulajdonviszonyok tekintetében egyeduralkodóvá válik mindhárom megyében a polgári nyilvános forma. 1845ben a három megye 40 gyógyszertára közül, csupán egyetlen földesúri, uradalmi gyógyszertár található, Zala megyében, Keszthelyen. A gyógyszertári hálózat fejlődésének alapirányzatában mutatkozó változásokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a három megyében nagyságrendi, időrendi és egyedi ingadozások és különbségek mutatkoznak. Zala megye fejlődése, mint az a 3. sz. ábrán jól látható, kiegyenlített. A fejlődés idő- és nagyságrendje a másik két megye közé kerül. Fejlődése később indul, mint Vas megyéé és egyenletesebb, mint Bács-Kiskun megye területéé. Legegyenletesebb fejlődést, korban és nagyságrendben is Vas megye mutatja. A 3. sz. ábra tanulmányozásából kitűnik, hogy a Vas megyei gyógyszertárhálózat fejlődését bemutató görbe hullámzása csupán a XVIII. század második felében jelentkezik, ez időszakos gátló, Ül. serkentő hatásokra mutat. Bác-Kiskun megye fejlődésében a XVIII. század folyamán a másik két megyéhez viszonyítva tartós gátló hatás mutatkozik. Ha számításba vesszük, hogy >a mintául szolgáló földrajzi terület nagysága nagyobb, mint akár Zala, akár Vas megyéé, e gátló hatásban ezekhez viszonyított határozott elmaradást kell látnunk. A fejlődés alapirányzata a XIX. század első felében viszont e területen a legnagyobb és gyorsabb, ebben „behozó" és a másik két megyéhez viszonyított gyorsabb és nagyvolumenű serkentő hatásokat kell felismerni. 3. A TELEPÜLÉSFORMÁK SZEREPE A GYÓGYSZERTÁRAK LÉTESÍTÉSÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEZŐVÁROSOK FEJLŐDÉSÉRE Egy terület, egy megye gyógyszertárhálózatának fejlődése nem vizsgálható kiszakítottan, csupán szaktörténeti adatokkal, hanem elengedhetetlenül szükséges megkeresni azokat a gazdasági, társadalmi alapokat, melyek a gyógyszerészet megjelenését, egy-egy gyógyszertár létesítését lehetővé teszik. A gyógyszertárak létesítésének igénye és lehetősége tehát szorosan összefügg az adott terület gazdasági, társadalmi fejlettségével, ezen belül, minthogy a gyógyszerészet e korszakban elsődlegesen egészségügyi célú iparszerű kereskedelmi tevékenység, megjelenése, a gyógyszertárak létrehívása párhuzamba vonható a hasonló jellegű (kézműves iparos, kiskereskedelmi) tevékenységek gazdasági, társadalmi alapfeltételeivel.