Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 3. A településformák szerepe a gyógyszertárak létesítésében, különös tekín-tekintettel a mezővárosok fejlődésére
A „circulatio pecuniae", melynek alapja az árutermelés, eszköze az áru forgalombahozása és értékesítése, tehát a piac, az a döntő gazdasági alap, mely e tevékenységek létrejöttét, művelését determinálja. A XV. században hazánkban megindul a nagyobb városok piaci körzeteinek osztódása, a kisebb települések fejlődését meghatározó heti piacok és országos vásárok tartásával. E településfejlődés a mezővárosiasodás. A törökdúlás megállítja és visszaveti ezt a fejlődést, csak a XVIII. század elején rendeződnek újra a területi egységek, indul fejlődésnek a mezővárosi kézműves ipar, kereskedelem. 17 Ezen túlmenően, a gyógyszerészet egészségügyi célú jellegéből fakad, hogy a fejlődést döntően meghatározza quantitative, a népesség gyarapodása, qualitative, e népesség társadalmi fejlettsége, egészségügyi kulturáltsága. E kérdések részletes vizsgálata elengedhetetlenül szükséges. A törökdúlás alatt Zala megye gazdasági és társadalmi fejlődése megakadt. A nagyobb településeiből kialakított végházak élete az önfenntartás és a haza védelmében való helytállás. Falvainak lakossága a környező hegyekben, erdőkben, mocsarakban bújt meg, vagy elmenekült. A szatmári béke után számos település állt lakatlanul. A vizsgált korszakban Zala megye hatalmas egyházi és világi birtokokkal átszelt terület. A Balatonfelvidék csaknem teljesen egyházi birtok, a tihanyi apátság és a veszprémi püspökség uradalma. Zalaegerszeg város a veszprémi, majd a szombathelyi püspök uradalma. Nagykanizsa és környéke a Batthyány, Belatinc a Csáky, Alsólendva és Lenti az Eszterházy, a Muraköz és Althan család birtoka. Elaprózódott birtokú kisnemesek falvai zömmel a Zala felső folyásától délre eső Göcsej területén, valamint Nemeshetés és szomszédos falvai területén találhatók. Az élet megindításának érdekében a XVIII. század elején általában csökken a földesúri kizsákmányolás, betelepítések, nagyfokú népességvándorlás jellemző a század első évtizedeire. Ezen időszak után azonban egyre gátlástalanabbá válik a földesúri mohóság. A népesség számszerű gyarapodása nagyobb lendületű a megyében a XVIII. század folyamán, mint a XIX. század első felében. Ennek oka abban keresendő, hogy a betelepítés és bevándorlás jelentős szerepet töltött be a megye népesedésében. A mezőgazdasági termelés viszonylagos fellendülése figyelhető meg a XVIII. század második felében, a külföldi felvevőpiacok kialakulása, az úthálózat javítása és alapvetően a földesúri kizsákmányolás fokozódása kapcsán. A század elején még viszonylagos területbőség a század végére megszűnik. Bár a művelés formái (két nyomásos gazdálkodás, legenetéses állattartás) elmaradottak, de a század végén az uradalmi gazdálkodásban, különösen a keszthelyi Festetics uradalom esetében, jelentős fejlődés figyelhető meg. 18 A megye viszonylagos mezőgazdasági fejlődése, érdekes párhuzamot mutat Keszthely város népességének növekedésével és a fejlődés hasonló típusú jellegével. Erre abban találhatunk magyarázatot, hogy Keszthely mezővárosi fejlődésében döntő jelentőséggel bírt, hogy a hatalmas Festetics uradalom 17 Varga 1960; Eperjessy 1963; Csizmadia 1962. "Simonffy 1968.
