Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 közöt?26 A z első világháború után a magyar vidéki színházi élet a - még az 1870-es években kialakított - színikerületi rendszer alapján szerveződött újjá. Az egyes színikerületek több városból, ill. kisebb helységből álltak, ahová játszási engedélyt az Országos Színészegyesület javaslatára a Kultuszminisztérium adott ki az igazgatónak, ha a társulat fenntartására megfelelő tőkével, továbbá kelléktárral, könyvtárral és kottatárral rendelkezett. Az engedélyeket évente kellett megújítani. A színtársulat a kerület központjából kiindulva járta be a neki rendelt településeket, sokszor egymástól igen távol eső helyeket, ahol a helybeli polgármestertől kért helyhatósági játszási engedély megszerzése után tartott a falu vagy város színházlátogató közönségének létszámához igazított hosszabb vagy rövidebb színiszezont.’27 Állandó vidéki színház a korszakban csak Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett működött. A két világháború között azonban a vidéki színjátszást ezek között a keretek között folyamatos válság sújtotta. A trianoni béke okozta zűrzavar, a társadalom elszegényedése, a gazdasági világválság hatása, valamint az egyre népszerűbbé váló mozi, a hangosfilm konkurenciája és a műkedvelő színjátszás elterjedése következtében az alapvetően magánvállalkozásban működő színtársulatok alig tudtak megélni. Ezen a csekély mértékű állami szubvenció és a városok - elsősorban természetbeni - támogatása sem segített.* 527 528 A színigazgatók mindenekelőtt a látogatószám növelésében látták a kiutat, ezért a legteljesebb mértékben igyekeztek kiszolgálni a közönség igényeit. 126 A könyv ezen fejezetének az 1920-30-as évekre vonatkozó része megjelent a Zalai Múzeum 17. kötetében Színikerületi társulatok Zalaegerszegen az 1920-30-as években címmel. 273-286. p. 527 Szabó István: Színház és finanszírozás. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949. Főszerk.: Bécsy Tamás, Székely György. Bp. Magyar Könyvklub [é.n.j 176-177. p. 528 Uo. 175. p. 140
