Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban

Színtársulatok a városban Az 1920-as években négy színikerületi társulat játszott Zala­egerszegen. Az évtized elején három évadban is Fehér Vilmos600 együttese tartott szezont a városban. A társulat elsősorban operet­teket mutatott be több-kevesebb sikerrel. 1923 nyarán nagy sikert arattak Huszka Jenő: Gül baba című operettjének színre vitelével, amely a társulat két színészének Gábor Árpádnak és Kertay Ilkának601 jutalomjátéka volt, s amelyhez a zalaegerszegi Egyházi Ének- és Ze­neegyesület zenekara szolgáltatta a muzsikát.602 1924-ben Kmetty Lajos,60' 1925-26-ban Halmi Jenő604 társulatát fogadta a város. Ez utóbbi a szokásos operett és bohózatműsor mel­lett bemutatta Zilahy Lajos 1923-ban írt Hazajáró lélek című színmű­vét, valamint Móricz Zsigmond: Árvácska című regényének színpadi adaptációját is. A siker nem maradt el. „A zalaegerszegi közönség az idén támogatja is a színészeket, mert üres ház soha nincs"- örvendezett a helyi lap tudósítója.605 A következő évad viszont csúfos bukást hozott Hal­mi direktor számára, mint azt már fentebb említettük. 6110 Fehér Vilmos (1875-1926) Színigazgató. 1908-tól élete végéig társulatai­val a vidéki Magyarország kisebb településein tartott előadásokat. 601 Gábor Árpád és Kertay Ilka nevét nem jegyzi a Magyar Színművészeti Lexikon, Kertay Ilkáról tudható, hogy 1906 és 1909 között a szegedi színház társulatánál a női kar egyik tagja volt. Ld. Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története. (1883-1944) In: http://www. sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/szinhazl883/tarsulati_nevsorok.html 602 Színház. ZMU. 1923. jún. 17. 3. p. 603 Kmetty Lajos nevét nem jegyzi a Magyar Színművészeti Lexikon. 604 Halmi Jenő id. (1877-?) Színész, színigazgató. 1903-ban kapott színház- igazgatói engedélyt, a világháború után társulatával Vác, Salgótarján, Nagy­kőrös, Halas, Pápa, Győr, Kisvárda, Orosháza, Esztergom, Tata városokban játszott. A harmincas évek közepén csődbejutott, társulata megszűnt. 6(b A színházi közönséget is meg kell becsülni. ZMU. 1925. febr. 27. 3. p. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom