Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban

Az évtized végén Radó Béla606 színikerületébe került a város,607 három évadban is ők szórakoztatták a közönséget. Radó Béla az 1920-as évek egyik legjobb vidéki direktora volt, jól szervezett társulattal, kiváló színészekkel és zenekarral érkezett, s igyekezett a legfrissebb színpadi újdonságokat műsorra tűzni. 1927 decemberében már láthatta az egerszegi közönség is a Király Színházban az év elején bemutatott Szilágyi László—Lányi Viktor: Aranyhattyú, Lajtai-Békeffy ugyancsak 1927-ben bemutatott Mesék az írógépről című operettjét, de műsorra tűzte Herczeg Ferenc Széchenyiről szóló A híd (1925) című színművét, Molnár Ferenc 1926-ban írt darabját, a Játék a kastélyban-t is.......a társulat és a publikum nem panaszkodhattak egymásra.

A társulat jóval többet nyújtott, mint amennyit a közönség várt; viszont a közönség teljes mértékben honorálta a társulat művészi törekvéseit. ...ha nem is meggazdagodva, de legalább kielégítő viszonyok között búcsúzott.. .”608 Az 1928-as szezonban a Herczeg Ferenc nyomán írt és Farkas Imre által megzenésített Gyurkovics fiúk című darabbal arattak nagy sikert. A korabeli tudósító szerint a darab rendezése és a zenekar is kiváló volt, az előadás hosszúra nyúlt, mert a szűnni nem akaró taps miatt minden táncbetétet „megújráztak",609 Az 1929-es - december közepétől 1930. január közepéig tartó - évad is jól kezdődött. Új darabokkal, új díszletekkel érkezett a társulat. A bemutató előadások, Erdélyi Mihály: Mit susog a fehér akác című operettje és Kacsóh Pongrác János vitéze telt házat vonzottak, nagy sikert arattak. Azonban a prózai előadásokra, Földes Imre irredenta darabjaira, vagy Zilahy Lajos: A tábornok című színművére nem volt vevő a közönség, sőt a szezon második felében az operett előadásokon is gyakran „kongott a terem az ürességtőr. Az egerszegi szezon a társulat számára

606 Radó Béla (1876-1963) Színész, színigazgató. 1912-tól kerületi színigazgatóként vidéken működött. 1926-1929 között Szekszárd-Keszthely-Kőszeg- Zalaegerszeg állomáshelyeken léptek fel. 1940 körül nyugdíjba vonult. 1945 után a Nemzeti Színházban kapott kisebb szerepeket.

607 1929-ben a kerülethez tartozott Tapolca, Szekszárd, Kó'szeg, Tata, Mosonmagyaróvár, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Hatvan, Abony.

608 Búcsúzik a színtársulat. ZMU. 1928. jan. 22. 5. p.

609 Gyurkovics fiuk a Színházban. ZMU. 1928. nov. 25. 4. p.

161