Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban
nagy népszerűségnek örvendő Bolond Ásvayné, Harsányi Zsolt darabja helyett a Kaméliás hölgyet mutatták be. Ráadásul a kötelező elsötétítés miatt a darabot időre be kellett fejezni, ezért a megkésett kezdés miatt a második felvonást le kellett rövidíteni, így „nem érvényesülhetett Gautier Margit tragédiája. ” A csalódás és a kellemetlenségek miatt sokan visszavonták jegyüket, bérletüket.664 A második nap újabb csapással folytatódott, Vaszary János: Bubus című előadásának egyik színésznője megbetegedett, helyette Hompó Róza helybeli OTI tisztviselő ugrott be a szerepbe, akinek tíz perc állt a rendelkezésére, hogy a szöveget megismerje. A vasárnapi előadást pedig légiriadó szakította félbe, s a színházat ki kellett üríteni.665 Ettől kezdve végleg elment a közönség kedve a színházba járástól, a jobb sorsra érdemes társulat a városhoz volt kénytelen folyamodni segélyért.666 Az 1941-ben csúfos kudarccal távozó Károlyi János társulata legközelebb 1944 szeptemberében tért vissza, s tartotta meg a két világháború közötti korszak leghosszabb színiszezonját Zalaegerszegen. A nehézségek ellenére szinte folyamatosan telt ház előtt játszottak, hiszen más szórakozási lehetőség már nem akadt a városban. Nemcsak az egerszegieknek, hanem a növekvő számú menekültnek is a színház nyújtott kikapcsolódást. Az eredetileg október közepéig tervezett itt tartózkodás után Károlyi a színészkamarától kért állásfoglalást, hogy a társulat miként cselekedjen, maradjanak-e, vagy új állomáshelyre költözzenek, esetleg katonának vonuljanak. Kérdésére az a válasz érkezett, hogy „Nyomatékosan felhívom az Igazgató Úr figyelmét azon kötelességének minden körülmények között való teljesítésére, hogy különösen a mai rendkívüli viszonyok között, színiévadjdt a részére beosztott játszási területeken.... megtartsa. A kormányzat határozata értelmében a mai idó'kben a közhangulat szempontjából feltétlenül szükséges, hogy a magyar színészet a helyén álljon és a polgári lakosságot eló'addsaival a legutolsó lehetőségig megnyugtassa. Ez a kötelesség: megtartani előadásaitZ”667 Károlyi ehhez az utasításhoz tartotta magát, a nyilas hatalomátvétel - október 15. - után is a városban maradt, s elsősorban kacagtató 664 Film - Színház. ZMU. 1944. jan. 22. 4. p. 665 A következő előadás sem volt zökkenőmentes. ZMU. 1944. jan. 24. 4. p. 666 Lásd: 527. jegyzet 667 Színház. Interjú Károlyi János színigazgatóval. ZMU. 1944. okt. 10. 3. p. /75
