Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban
vígjátékokkal, operettekkel próbálta a nyomasztó jelent és a várható tragikus jövőt legalább néhány órára feledtetni a hálás közönséggel. November végéig tervezték az itt tartózkodást, de az ország hadszíntérré válása, a mind nyugatabbra húzódó front miatt már nem hagyták el a várost, itt érte a társulatot 1945. március 29-én a szovjet megszállás. Szinte az utolsó pillanatig próbáltak, játszottak, az utolsó sajtótudósítás szerint március 22-én a Száz piros rózsa című operettet mutatták be.668 A színház igen tiszteletreméltó munkát végzett az itt töltött fél év alatt. A viszonylag kisszámú közönség arra kényszerítette ó'ket, hogy szinte minden nap új darabbal jelentkezzenek, ami igen nagy erőfeszítést, állandó próbát követelt a színészektől. Egy darabot max. három alkalommal vittek színpadra. Vasárnaponként két előadást adtak elő, emellett rendszeresen tartottak kabarét a hadikórház sebesültjeinek. Hosszú egerszegi tartózkodásuk alatt bemutatták a korszak szinte összes sikerdarabját: a Fekete Pétert, a Mária Főhadnagyot, a Mosoly országát, az Egy boldog pesti nyárt, a Cserebogár, sárga cserebogárt, a Három a kislányt, hogy csak a legismertebbeket említsük. A prózai darabok közül láthatta a közönség többek között Vaszary Gábor: Bubus, Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya, Barabás Pál: Gazdátlan asszony című vígjátékát. A kötelező elsötétítés miatt az előadások délután 5 órakor kezdődtek. A társulat itt tartózkodása idején számtalan váratlan helyzet adódott a háborús viszonyok és a vészesen közelgő front miatt. Már a bemutató előadásra sem érkezett meg minden szereplő, az egyik főszerepbe a színházi titkárnak kellett beugrania.669 A bonviván egyetlen fellépés után behívót kapott, s kénytelen volt elhagyni a társulatot.670 A kieső szereplőket társulaton kívüli színészek helyettesítették, a városba érkező menekültek között szép számmal akadtak a megszállt területekről érkező színművészek is. így lépett fel az egerszegi színpadon pl. Horkay János színiakadémista a Gárdahadnagy című operett egyik szerepében. Kora ősztől a városban tartózkodott családjával az egerszegi születésű Ujlaky László, aki a színház 668 Színház. Zalai Összetartás, 1945. márc. 21. 669Színház. ZMU. 1944. szept. 6. 3. p. 670 Feljegyeztük. ZMU. 1944. szept. 9. 3. p.
