Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások

jelöltet indító párt esetében egyéni kerületben személyenként 3000 pengőt, listás választókerületben pedig 4500 pengőt tett ki. Kifejezetten a szélsőjobboldali pártok ellen irányult az ajánlások új rendszere, mely szerint az a párt, amelynek a választást megelőzően legalább négy parlamenti képviselője volt, egyéni kerületben 150, listásban pedig 750 ajánlást kellett felmutatnia. Ezzel szemben, a parlamenti frakcióval nem rendelkező párt részére az előírt ajánlások száma 500 illetve 1500 lett. Ezek az intézkedések jelentősen gyengíthették az ellenzéki, így a szélsőjobboldali erők befolyását. Ugyanezt a célt szolgálta a szavazatok mandátumra váltásának szisztémája, amely aránytalan előnyt jelentett a kormánypárt számára.154

Az intézkedések egy részének eredménytelensége azonban a választási kampány megindulásakor, az ajánlások megszerzésekor azonnal megmutatkozott. 1935-ben még a jelentős nyilas tömegbázissal rendelkező területeken is sikerült a hatóságoknak megakadályozni több szélsőjobboldali jelölt indulását (pl. Fejér megyében). Ezzel szemben 1939-ben a különböző nyilas pártok az ország 135 egyéni választókerületéből 73 helyen indultak, 14 megyében és 3 törvény- hatósági jogú városban pedig listát állítottak.

A választásokon Zala megyében a szélsőjobboldali jelöltek minden kerületben a Magyar Élet Pártjával kerültek szembe, csupán egyetlen Egyesült Keresztény párti jelölt indult: a zalaegerszegi kerületben a kormánypárt által is támogatott Thassy Kristóf. Ennek a helyzetnek a kialakulásában a már komoly tekintéllyé váló Pehm Józsefnek is szerepe volt. Thassy nem Budapestről delegáltatott, hanem helybeli földbirtokos volt, személyében ismert közéleti embert választottak ki a pártok. A két párt együttes indulásában döntő szerepet játszott a közös ellenféllel, a nyilasokkal szembeni fellépés. Teleki főispán 1938 februárjában így írt a belügyminiszternek a bizalmas jelentésben:

„Arvátfalvi Nagy István zalaegerszegi képviselő, bár szorgalmas és sokat fárad, a papságot megnyerni nem tudja, csak i^en kevés kivétellel. ... Kerületében erős a nyilaspárt, helyzete (mármint Árvátfalvié - P.Z.) a

l54Ungváry 2001/a. 218. A szerző számításai szerint a választások után a nyilas pártok 25 %-os szavazataránya 18,8 %-nyi mandátumot eredményezett, míg a kormánypárt 49,3 % voksaránya 70,3 %-ot.

118