Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások

választás óta nem javult... Csakis az erőteljes, céltudatos, szociális intézke­désekkel és okos jobboldali politikával lehet a népet megnyerni, a nyilasokat leszerelni. ”155 Thassy kiválasztása azt mutatta, hogy a kormánypárt tisztában volt a nyilas veszéllyel, személye is vélhetőleg kompro­misszum eredménye volt a két párt között. Ahogy Czobor Mátyás Zalaegerszeg polgármestere modta is egy pártgyűlésen: „Örömétfejezte ki azon, hogy a Kereszténypárt és a Magyar Elet pártja megtalálta egymást ezekben a sorsdöntő órákban. ”156 Thassyt szerény, egyenes jelleme népszerűvé tette, emellett sze­mélye egyesíthette az 1935-ben Árvátfalvi és Farkas között megosz­lott keresztény-konzervatív szavazótábort. Az 52 éves, jogi végzettsé­gű Thassy ősi Zala megyei családból származott, a Zalaegerszeg köz­vetlen szomszédságában található Alsóbagod faluban 368, Söjtörön 600 katasztrális hold birtokain gazdálkodott. Családja jelentős múltra tekintett vissza, apja Zala megye tiszti főügyésze volt, nagybátyja pedig zalaegerszegi főszolgabíró. Tagja volt Zala vármegye törvény- hatósági bizottságának, amely örökös tagjává választotta. Aktív tagja több mezőgazdasági szervezetnek és intézménynek. Külön érdekes­ség, hogy fő politikai ellenfeleivel, az Eitner családdal rokonságban állt, ifj. Eitner Sándor az unokatestvére volt. Thassy programjában is egyesítette a két párt ideológiáját. Első helyen említette a földreformot, ami különösen aktuális volt a zalai régióban: „Nem ígérek semmit, de minden égető problémát meg szeretnék oldani, s különösen fontosnak tartom a következő kérdések rendezését: minde­nekelőtt a földbirtok-reformot. De, hogy egyik fél se rövidüljön meg, az ado­mányozó és a juttatott közé egy szervet kívánok közbe iktatni az esetleges torzsalkodások kiküszöbölésére. ” Ebből a rövid idézetből is látható, hogy milyen kényes kérdés a földreform ügye. Thassynak vigyáznia kellett, hogy ígéreteivel ne­hogy az ellenérdekű felet haragítsa magára, két lépés előre, egy lépés hátra taktikával próbálkozott. (Ami egyébként jellemző volt a kérdés „hivatalos” kezelésére is országosan.) Visszafogott hangvételű prog­ramjában a szociális intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, említette a progresszív adózás bevezetését, az árak és bérek szabályozását, gaz­155ZMLIV. 401. b. 25/1938. 156Zalamegyei Újság, 1939. május 20. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom