Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 3. A (kis)polgárság és a városi szegénység

7. táblázat: Zalaegerszeg város nagyobb birtokosai 1935-ben

Birtokos (bérlő)

Lakhelye

Birtokméret (kát. hold)

Birtok

jövedelme

(aranykorona)

Zalaegerszeg város

Zalaegerszeg

909

4396

Püspökség

Szombathely

764

7575

Jakabffy Antal (bérlő)

Zalaegerszeg

764

u. a.

Deák Károly

Zalaegerszeg

389

4243

Háry Dezsőné

Zalaegerszeg

229

3003

Plébánia

Zalaegerszeg

129

2898

Tőkéssy Ernő

Zalabesenyő

61

844

Thassy Kristóf

Alsóbagod

26

416

Fürst Béla

Zalaegerszeg

22

512

Posztobányi Márton

Ságod

22

275

Mihály Gyula

Zalabesenyő

18

202

Skublics Ödön

Zalaegerszeg

18

266

Voltak azonban olyanok is, elsősorban a város peremterületén élők között, akik saját birtokkal nem rendelkeztek, hanem napszámmunkát vállaltak a földeken vagy a műhelyekben. Ők alkották a város legszegényebb rétegét, akiket a válságos időszakokban gyakran segélyezni is kellett.

A segélyezésre különösen télen volt nagy szükség, amikor a munkaalkalmak elfogytak és a napszámból élők számára semmilyen pénz- kereseti lehetőség nem kínálkozott. A legkritikusabb esztendők természetesen a világválság időszakában, 1930-1931-ben adódtak. Ekkor azonban a város gondoskodott az éhezőkről, egy ún. szegénykataszter bevezetésével. Ez azt jelentette, hogy minden rászorulót név szerint regisztráltak, sőt életrajzot és környezettanulmányt is felvettek róluk. Erre azért volt szükség, hogy pontosan tudjanak minden rászorulóról, a segélyezés menete gondosan regisztrálva legyen és egyrészt senki ne maradjon ki a rendszerből, másrészt egy személy ne kapjon több helyről segélyt. „A szegénykataszter a város összes szegényeinek teljes életrajzát foglalja magában: mináen egyes csalááról külön-külön felvett kömye37