Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 3. A (kis)polgárság és a városi szegénység

zettanulmdny alapján. A szegénykataszter alapján, mely állandóan helyesbítve és a mindenkori helyzetnek megfelelően kiigazítva van, lehet ellenőrizni, illetőleg fenntartani a hivatalos, s a különféle jótékony egyesületek által indított akciók egységességét a tekintetben, hogy egy-egy rászoruló család egyidőben több oldalról ne segélyeztessék. Az összes jótékony egyesületek, felekezetek, érdekeltségek képviselőit október hó elején értekezletre hívtam össze, és felkértem a jótékony egyesületeket, hogy a szegénykataszter alapját képező környezettanulmányokat ők vegyék fel. Az értekezlet kimondotta azt is, hogy a szegénykataszter összeállítása után az általános társadalmi gyűjtési akciót szintén a jótékony egyesületek hölgytagjai fogják végezni. Az ínséges irodát a város Tüttösy utcai épületében megnyitottam, ahol az általam kirendelt városi közgyám, mint előadó irányítja közvetlenül az akciót. Az egész akció anyagi ellenőrzésével a városi számvevőséget bíztam meg. Közben a népkonyha felállítására is minden előkészületet megtétettem. A népkonyha a város szeretetházában működik. ” Foglalta össze Czobor Mátyás polgár- mester a segélyezés lebonyolításának menetét 1930. december 30- án.28 Ebben az igen kritikus évben az összeírás szerint 187 család szorult segélyezésre 543 családtaggal. Ők minden hónapban kaptak egy csomagban alapélelmiszereket (lisztet, burgonyát, kenyeret, zsírt és cukrot), tüzelőt és ruhaneműt. A népkonyha négy hónapon keresztül napi 80 ember részére biztosított meleg ételt.29 Ennek a jól szervezett városi összefogásnak köszönhető, hogy Zalaegerszegen a források szerint nagyobb elégedetlenség és abból fakadó megmozdulás nem történt.

28ZML V. 1606. 11616/1930. 297. sz. Közli: Dokumentumok Zalaegerszeg történetéből 305. p.

29 Uo. 306.