Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció

lomra jutott ellenforradalmi rendszer diskurzusát.44 45 Ezeket a nézeteket tükrözte vissza Pehm 1921-ben írt „Vigyázzatok az újsággal” című brosúrája is, amelyet a „destruktív”, azaz zsidó - liberális - szabadkőműves sajtó ellen írt a keresztény sajtó védelmében.48 Pehm esetében hangsúlyozni kell, hogy antiszemitizmusa nem egy offenzív, öncélú, kirekesztő szemléletből, hanem pozitív tartalomból, a meggyőződése fundamentumát jelentő, katolikus-keresztény Magyarország megerősítésének hitéből táplálkozott. Alma az ezeréves szent- istváni keresztény magyar államhoz és annak törvényes berendezkedéséhez való visszatérés volt, ezért képezte világnézetének másik legfontosabb elemét konok és megalkuvást nem ismerő legitimizmusa. Ennek eredményeként például még 1924-ben sem volt hajlandó szentmisével megünnepelni a protestáns Horthy kormányzó születésnapját,46 s az 1930-as években tartott szentmiséken sem a kormányzó, hanem a nemzet üdvéért imádkozott.4' A detronizációs, azaz a Habsburg család trónfosztását kimondó 1920. évi törvényt lapja „Porban a magyar korona” címmel gyászkeretes cikkben ítélte el, s a folyamatos legitimista szervezkedés miatt a belügyminiszter 1922. április 14-én az újságot néhány hónapra be is tiltotta.48

44 A Bangha-féle ultramontán nézetek a századforduló óta jelen voltak a magyar publicisztikában, legfontosabb orgánumuknak a Magyar Kultúra című lap tekinthető. Az 1913-ban meginduló lap alapításával Bangha célja a „destruktív” sajtóval szembeni keresztény fellépés és érdekérvényesítés volt. A Magyar Kultúrát a katolikus hívők adományai és megrendelései tartották fönn, akiknek a lap propagálása mellett az is a feladataik közé tartozott, hogy agitációt folytassanak a liberális sajtó ellen. Bangha szerint Magyarországot Szent István óta a keresztény eszme tartja meg, amely útról azonban a nemzet 1848 után, a liberalizmussal letért. A gazdasági szabad verseny, a szociáldemokrácia és a demokratikus nyugati eszmék olyan destruktív tényezők, amelyek a nemzet erejét gyengítették, és ezek vezettek el az 1918/1919-es katasztrófához.

45Tyekvicska [2001.] 247. p. Lásd az 1. sz. dokumentumot!

46 Paksy 2006. 327-331. p.

47Tyekvicska [2001.] 248. p.

48 A belügyminiszter 59661/1922. sz. távirati rendelete a Zalamegyei Újság megjelenésének és terjesztésének betiltása tárgyában. ZML IV. 401. b. 15/1922.

53