Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció

A zsidókérdés által megmérgezett levegő a zalaegerszegi városhá­za mindennapjaiba is belopózott, ahogy ezt egy érdekes eset tanúsít­ja. A zsidó származású Wassermann Frigyes, városi főmérnök 1921. december 14-én levelet írt Czobor polgármesternek, melyben tájé­koztatta, hogy amikor pozíciójából következően utasítani akarta Vizsy János városgazdát egy feladatra, az a levelet „nekem egy koszos zsidó nem parancsol” felkiáltással összetépte. Wassermann elégtételt kért a polgármestertől: Vizsy elbocsátását. Ha ez nem megoldható, akkor engedélyt kért arra, hogy más módon vegyen elégtételt, s levelét így fejezte be: „Ha Polgármester Úr a manapság divatos szólam sértő voltá­nak mérlegelésénél feszélyezve érezné magát, méltóztassék a hivatalos eljárást teljesen mellőzni, hogy én az inzultusnak és ízlésemnek megfelelő elégtételt vehessek." A szélsőjobboldali szemlélet térnyerésével szemben a demokrati­kus jobboldali irányzatok ekkor háttérbe szorultak, így történt ez a mérsékelt konzervatív elveket valló Független Kisgazdapárt eseté­ben is. Jó példát szolgáltatott erre a párt vezérének, Nagyatádi Szabó Istvánnak a zalaegerszegi látogatása 1919. december 21-én. Ekkor a párt nagygyűlést tartott a városban, ahol maga a pártvezér is fel kívánt szólalni. A város főterén zajló gyűlést azonban megzavarták, a főispán jelentése szerint a tömeg egész egyszerűen nem akarta meghallgatni a politikust.44 Nagyatádi szerint azonban az ügy mögött a konkurens Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) állt, a rendbontást pedig a legnagyobb korabeli szélsőjobboldali tömegszervezet, az Éb­redő Magyarok Egyesülete (ÉME) aktivistái és más ifjúsági csopor­tok tagjai szervezték meg. A párt lapja így írt a történtekről: „Zala­egerszegre vasárnap gyönyörű számban vonultak fel a kisgazdák, azonban egy fiatal Széchenyi gróf ‘ és valami temetkezési vállalkozó vezetésével káp­lánok, ifjúsági egyesületek és a zalaegerszegi gimnázium növendékei a kom­munistáktól kisajátított és megszervezett tüntetéssel' olyan lármát csaptak, hogy nem juthatott szóhoz. Miután láttam, hogy itt egy rendszeresen megszer- * 50 51 44 ZML IV. 401. b. 13/1919. 50 Széchenyi grófról nem tudunk, aki itt járt volna ebben az időben, lehet, hogy a cikk szerzője gróf Szmrecsányira gondolt. 51 Értsd: a kommunistáktól átvett rendbontás és tüntetés, mint módszer alkalmazásával. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom