Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 2. A városi elit

zentatív funkciónak számító Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. Tagja volt mind a városi, mind a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az 1901-ben alakult városi Szépítő' Egylet alapító tagja, a századfordulón a Zalaegerszegi Kaszinó választmányi tagja (egyben egyetlen zsidó tagja), az izraelita hitközség elnöke, a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara pedig örökös díszelnökének választotta meg. 1933-ben kormányfőtanácsosi címet kapott. Rendkívül magas kort ért meg, 97 évesen lett a holocaust áldozata. A család a város főutcáján, a Kossuth utcában lakott egy ötszobás lakásban, míg a mellette lévő hatszobás ingatlant bérbe adták. Boschán Gyula jövedelmeit azonban inkább hivatásából és funkcióiból eredő bevételek képezték, semmint az ingatlanból származóak, amit az is bizonyít, hogy ügyvédként dolgozó fia már nem került a virilisek közé.

A Gráner-család a 18. század elején települt meg Zalaegerszegen, az izraelita hitközség alapítói közé tartoztak. A vagyonos polgárcsalád tagjai között több generáción keresztül öröklődött az orvosi és a kereskedő hivatás. Gráner Mihály járási főorvos fiát, Gráner Adolfot 1885- ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsúvá válásakor választották meg a város tiszti orvosává Isoó Jánossal szemben. 1897-ben a zalaegerszegi kórház igazgató főorvosává nevezték ki. Az 1900 körül épült, több lakásból álló és előcsarnokszerű lépcsőházzal rendelkező Gráner-ház a város egyik legpatinásabb magánháza lett. Gráner Adolf a városban a kultúra egyik mecénása is volt, a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör választmányi tagjaként.

A Fangler család a 18. században telepedett meg Zalaegerszegen, Fangler Mihály kereskedő üzletét 1876-ban alapította, vegyeskereskedéssel foglalkozott. 1899-ben a belvárosban (Sütő u.) építtetett magának szép polgári házat. Üzletét, 1909-ben fia, Gyula vette át, aki a Kereskedelmi Kör alelnöke lett, valamint a Levente Egyesület és a Katolikus Hitközség vezetőségi tagja. A virilisek között nem szereplő testvére tisztviselői pályára lépett (árvaszéki ülnök), 1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választották, mindketten a vármegyei törvényhatóságnak is tagjai voltak.

Grósz Győző 1907-ben társult Fuchs Samuval és hozták létre építési vállalkozásukat. A cég Zalaegerszeg legnagyobb kivitelező vállalata lett, a város legjelentősebb épületeit ők emelték. Egy sor lakóház mellett ők építették a városi főpostát 1924-ben, a társadalombiz29