Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 2. A városi elit
tosítási intézet székházát (1928) és a rendőrség épületét is (1929). Grósz Győző is különböző társadalmi funkciókat töltött be, tagja volt az izraelita hitközség elöljáróságának, a Zalaegerszegi Kereskedők Köre választmányának, alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egylet helyi fiókjának, felügyelő-bizottsági tagja az iparostanonc- iskolának és igazgatótanácsi tagja az egyik takarékpénztárnak. A Grósz és Fuchs cég a város legnagyobb ingatlantulajdonosa volt, többek között az Apponyi (ma Mártírok) utca 5-7. szám alatt lévő épületegyüttest birtokolták, ahol 9 lakást adtak bérbe 35 szobával és több üzlettel, ennek csak a házadója 1938-ban 1820 pengőt tett ki.25 Siposs Dezső apja asztalosmester volt, akinek üzletét 1910-ben vette át, de kiegészítette azt a kőfaragó-mesterséggel. Ezt megelőzően, iparostanonc korában bejárta Nyugat-Európát és évekig élt Amerikában is. 1920-ban, amikor a zűrzavaros politikai viszonyok miatt a városvezetés képtelen volt a tisztviselői fizetéseket kifizetni, Siposs Dezső jelentős kamatmentes kölcsönnel segítette ki a várost. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, betöltötte a Katolikus Kör elnöki tisztét, alapító tagja a helyi sportegyesületnek és a gazdakörnek, felügyelő bizottsági tagja a vármegyei takarék- pénztárnak. Schütz Sándor 1865-ben nyitotta meg üzletét, divatáruval, konfekcióval és szőnyegekkel kereskedett. A századfordulóra a család a város legelegánsabb áruházát tudhatta a magáénak, sőt újabb vállalkozásba kezdtek, kékfestőműhelyt nyitottak. Jelentős ingatlanva- gyonnal is rendelkeztek, a belvárosban több bérlakást birtokoltak. Schütz Sándor 1899-ben építette fel a Jákum utca 1. szám alatt kétszintes, két lakásból, 12 szobából álló eklektikus stílusú házát, melynek udvarában a textilüzem is működött.26 A család ezen kívül a Kazinczy utcában rendelkezett komolyabb ingatlannal, a 13. szám alatt 3 lakásos 4 szobás ingatlant birtokoltak, a két épület együttes évi adója 1600 pengőt tett ki. Czinder István, a virilis listákon legtöbbet szereplő ügyvéd, a nagyközség utolsó városbírájának fia, a Zalaegerszegi Ügyvédi Kama5ZML V. 1607. d. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, kiemelt csomók, 1939. évi házadókivetési lajstrom. 26 Németh 2001. 16. p. 30
