Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

rol. A kiírt választáson Farkas Tibor indult, ellenfele egy extravagáns figura, Andaházy Kasnya Béla festőművész lett, aki 1920 és 1922 között parasztpárti képviselőként volt a nemzetgyűlés tagja, most azonban az Egységes Párt jelöltjeként lépett fel. A választást végül Farkas meggyőző fölénnyel nyerte meg, Andaházy, bár a szükséges ajánlásokat leadta, végül belátva kudarcát visszalépett.

Érdekes epizódként megemlíthető még, hogy Kray István 1930 októberében a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke lett. „Kijelentette a választmány előtt, hogy csak akkor vállalja el huzamosabb iáéig a tisztséget, ha a labdarúgás javára adómérséklést tud elérni a pénzügyi kormányzatnál.,”89

A közös jelölt kiválasztása után sem szűnt meg azonban a keresztényszocialista tábor szervezkedése Zalaegerszegen. 1926. október 27-én megalakult a Katolikus Népszövetség megyei szervezete. A zalaegerszegi Katolikus Házban tartott nagygyűlésen jelen volt Ernszt Sándor és Frühwirth Mátyás kereszténypárti országgyűlési képviselők, Pehm József plébános és mintegy 100 zalai falu küldötte/0 Pehm József nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy „a Katolikus Népszövetségnek fontos szerepe van a mai időkben, amikor annyi tényező igyekszik aláásni a társadalmi békét és rendet, s magában Zalában is szomorú tünetek mutatkoznak". Utóbbi megjegyzésével a falvakban megjelenő agitátorokra és politikai szervezőkre célzott. Ernszt Sándor szerint a „Katolikus Népszövetség szemmel tartja azokat az ellenfeleket, akik ártani akarnak a katolicizmusnak. Küzdünk a szociáldemokrácia, a legfőbb újkori eretnekség ellen, tesszük pedig azért, mert világossá akarjuk tenni mindenki előtt, hogy a szociáldemokráciának nincs igaza, és mert hisz- szük, hogy a katolicizmus túl fog élni minden tévtant." Szerinte a magyar politikai életben két tábor áll egymással szemben: az úri Magyarország, a vagyonos rétegeket és a hatalmat képviselve és a vagyontalan nép. „Mi egyik végletet sem valljuk a magunkénak. A mi ideálunk a fejlődés, törekvésünk a kiegyenlítés, a nép nevelése öntudatos polgárokká a kereszténységjegyében." Frühwirth Mátyás ehhez hozzátette, hogy szomorú statisztikát mutat a megye, mert például az újságok közül van 5600 Népszava előfizetés és igen elterjedt a liberális Szabad Szó is. „A vi- 84

84 Zalai Közlöny, 1930. október. 9üZalamegyei Újság, 1926. október 28.

80