Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika
lágnézeti harc a fővárosból el fog jutni a most még látszólag csendes vidékre is és ha nem lépünk fel idejében, akkor a falun is megkell osztani az uralmat ellenségeinkkel." Látható tehát, hogy a keresztényszocialisták korábbi elveik alapján folytatták szervezkedésüket és továbbra is a baloldali munkásmozgalmat és a liberálisokat tekintették legfőbb ellenfelüknek. Az 1926-ban létrejött kereszténypárti - kormányzati koalíció tartósnak bizonyult, hiszen a következő választáson sem történt változás. Bár a gazdasági világválság már zajlott és Magyarországon is súlyos következményekkel járt, Zalaegerszegen politikai átrendeződés ekkor még nem történt. A következő parlamenti választást 1931-ben tartották és akkor szintén Kray István lett a képviselőjelölt, ráadásul ellenfél nélkül. így a választási harc is elmaradt, s Kray, ahogy akkor nevezték egyhangúan lett képviselő újabb négy évre. A gazdasági válság azonban nem maradt következmények nélkül, s egy új politikai erő megjelenésével a politikai átrendeződésre sem kellett sokat várni. 3. Várospolitika Ahogy Pesthy Pál, zalaegerszegi író-szerkesztő utalt rá, a világháború utáni megyeszékhelyen intenzív városfejlesztési politika vette kezdetét. Ez összefüggött a város lakóinak és vezetőségének megváltozott mentalitásával: az öntudatos városlakó attitűd megjelenésével. Jelentős lemaradás mutatkozott ezen a területen, hiszen a várossá válás óta jelentősebb beruházások a városban nem történtek, a világháború kitörésekor pedig minden építkezést leállítottak. Ugyanakkor mind az igazgatási funkció, mind a háború utáni lakásínség jelentős építkezések lebonyolítását követelték meg. A kettő ráadásul össze is függött: a jelentősebb közigazgatási, jogi, oktatási vagy karhatalmi szervek vezető beosztású személyeinek igényes polgári otthonokat is biztosítani kellett. Az 1920-as évek elején az utóbbi ügyében kezdődtek el az első nagyszabású beruházások: az Óla városrészben kislakások épültek, majd parcellázásra került a gimnázium és a vasútállomás közötti terület, ahol jobb módú polgárok kertes családi házai épültek 81
